Csáky a helyén marad

Kedden kezdi meg őszi ülésszakát a szlovák parlament. Az elemzők szerint most dől csak el, hogy a nyári koalíciós válság lezárható-e, a pártelitek megállapodásait tiszteletben tartják-e a honatyák. Mint ismeretes, a krízist kora nyáron az váltotta ki, hogy a liberális Új Polgári Szövetség a koalíciós szerződést megszegve az ellenzék támogatásával fogadtatta el a parlamentben a művi terhességmegszakításról szóló törvény módosítását, amiért a kereszténydemokraták a koalíció elhagyására szólították fel Ruskóékat. A válságot mélyítette, hogy Pavol Rusko ellen kivizsgálás indult többszöri zsarolás miatt, amit a rendőrség szerint még a Markíza magántelevízió igazgatójaként követett el a liberális pártelnök, aki azonban a nyomozást úgy értékelte, hogy a rendőrség a kereszténydemokrata belügyminiszter politikai megrendelésének tesz eleget. A kormánykoalíciós tanács hat héten át képtelen volt összeülni, s a legtöbben biztosra vették, hogy a négypárti jobbközép kormány nem éri meg fennállása első évfordulóját.
A válság jeleit hordozó koalíciós vita azonban rányomta bélyegét a legfiatalabb parlamenti pártra, s többen bírálni kezdték Pavol Rusko pártelnököt, akit antidemokratikus politikai eszközök alkalmazásával vádoltak. Az utóbbi három hét eseményei arra engednek következtetni: Rusko rájött arra, képtelen kétirányú csatát nyerni. Úgy döntött hát, pártjában tesz rendet, a koalíción belül pedig enged partnereinek. Ennek megfelelően augusztus végén hozzájárult ahhoz, hogy a köztársasági elnök által újratárgyalás céljából a parlamentnek visszaadott, művi terhességmegszakításról szóló törvény módosítását ne tárgyalja szeptemberben a törvényhozó testület, és hitet tett amellett is, hogy nem támogatja Csáky Pál leváltását, ha az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújt be a magyar miniszterelnök-helyettes ellen. Cserébe elérte, hogy a párton belüli legnagyobb bírálóit, a gazdasági miniszter Robert Nemcsicset és a közlekedésügyi államtitkár Branislav Opaternyt visszahívhassa a kormányból.
Csakhogy ezeket a változásokat a parlamentnek is meg kell erősítenie, ami nem lesz egyszerű. Csak az biztos, hogy Csáky Pálról nem tartanak bizalmi szavazást, a liberálisok kinyilatkozása után ugyanis a Robert Fico vezette Smer letett arról, hogy kezdeményezze a kormány alelnökének leváltását. Minden más kérdés azonban nyitott, hiszen például a személycserék lebonyolításához minősített többségre van szükség. Rusko személye, illetve a vele kapcsolatban megfogalmazott rendőrségi vádak viszont sok koalíciós honatyát elbizonytalanítottak, a szavazás végeredménye ezért nyitott kérdés.
Rusko helyzetét bonyolítja az is, hogy kormánytagként elveszti azt a mentelmi jogát, amelyet a parlament alelnökeként élvezett, a rendőrség tehát mindennemű korlátozás nélkül folytathatja majd le a nyomozást azokban a zsarolási ügyekben, amelyek miatt korábban kezdeményezte a liberális politikus mentelmi jogának felfüggesztését. Egyáltalán nem biztos tehát, hogy nem következik be Szlovákiában az a „forró politikai ősz”, amelyet Dzurinda kormányfő augusztus elején, még a koalíciós tanács ülése előtt megjósolt.