Jelképes örökbefogadás Erdélyben

Szeptembertől száz tehetséges erdélyi magyar falusi gyermeket támogat havi kilencezer forinttal a Magyar Baptista Szeretetszolgálat Fogadj örökbe! elnevezésű kezdeményezése. Az évtizedek óta világszerte nagy sikerrel futó programot hazánkban egy esztendővel ezelőtt indította a magyar humanitárius szervezet. Lényege, hogy a támogatók jelképesen örökbe fogadhatnak egy gyermeket, így pontosan tudják, kihez jut a pénzük. Magyar „nevelőszüleik” vannak így kambodzsai és mongol árváknak, könynyebbé vált jó néhány délvidéki vagy szaharai mozgássérült élete, és havi háromezer forintból megmentettek az éhhaláltól pár gyermeket Malawiban. A karitatív szervezet munkatársai már iraki kicsinyek jelképes örökbefogadását is szervezik.
A kezdeményezésnek köszönhetően eddig több mint félezer gyermek élete lett könnyebb a világ különbözői pontjain. Néhol ételhez, másutt gyógyszerhez, önállóbb élethez segítik a rászorulókat. Erdélyben esélyt adnak a tanulásra olyan fiataloknak, akiknek tehetségük van, de az anyagi lehetőségek hiánya miatt nem tudnak élni vele. A statisztika szerint nem kevés a számuk, hiszen a falusi magyar gyermekek alig öt százaléka kerül középiskolába. Tehetségmentő programot legutóbb az 1940-es években végeztek – így kerültek iskolába az erdélyi magyar értelmiség jelenlegi vezetői közül többen, például Sütő András író is. Az akció erdélyi védnöke Péntek János, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének vezetője, a magyarországi támogatók között pedig magánembereket, neves közéleti személyiségeket, munkahelyi, osztály- és egyházi közösségeket, valamint polgári köröket egyaránt találunk. A támogatóktól egyéves elkötelezettséget kérnek, ez azonban tetszés szerinti időszakra meghosszabbítható. A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy a támogatott gyermekkel való közvetlen kapcsolattartásnak köszönhetően maradandó barátságok alakulnak ki.
A támogatások célba juttatására a Magyar Baptista Szeretetszolgálat a kolozsvári székhelyű Iskola Alapítványt kérte fel. A Magyarországról érkező segítség jelentős részét a kollégiumi díjak finanszírozására fordítják. Az erdélyi magyar civil szféra politikai irányítására jellemző, hogy a kezdeményezésről az MTI-nek beszámoló Kelemen Hunor RMDSZ-es parlamenti képviselő, az Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke (az alapítványt az RMDSZ hozta létre) már meg sem említette a magyar karitatív szervezetet, a polgári körökről nem is beszélve. A politikus szerint szigorú szempontrendszer alapján bírálták el a beérkezett pályázatokat: figyelembe vették a pályázók tanulmányi átlagát, családjában az egy főre jutó jövedelem összegét, valamint az osztályfőnök, az iskolapszichológus vagy az igazgató ajánlását. A pályázat nyertesei most kezdik a hetedik, nyolcadik vagy kilencedik osztályt, és szeptembertől a tanév végéig havi kilencezer forintnak megfelelő lejt kapnak.