Kampányhajrá kérdőjelekkel

Sűrű hét elébe néznek a polgárok Észtországban és Svédországban. Míg a piciny balti ország lakói az EU-csatlakozásról, addig a skandináv államban az euró bevezetéséről szavaznak vasárnap. Az ellenzők és a támogatók mindkét országban „teljes fokozatra” kapcsolnak, így az észteknél és a svédeknél is valódi, felfokozott kampányhajrára lehet számítani ezekben a napokban.
Észtországban – meglepetésre – viszonylag könnyű megjósolni az eredményt. A legutóbbi közvélemény-kutatások ugyanis azt mutatják, hogy a balti országban jelentősen megnőtt az igennel voksolók száma. Az Emor intézet szeptemberben közzétett felmérése szerint a megkérdezettek hetven százaléka támogatja és harminc ellenzi az ország uniós csatlakozását. Nem volt azonban ez mindig így: júniusban Észtországban – melyet a legszkeptikusabb uniós tagjelöltként is szoktak emlegetni – elég rosszul állt az igenpártiak szénája, hiszen alig három százalékkal vezettek az ellentáborral szemben. A felmérések egyébként azt mutatják, hogy a korábbiakhoz képest főként a fiatalok és a 35–50 évesek körében nőtt az EU népszerűsége, és nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a csatlakozásról folytatott élénk, heves viták sok embert mozgósítottak.
Nem ilyen egyértelmű a helyzet Svédországban, ahol vasárnap a közös pénz bevezetéséről döntenek a szavazópolgárok. Egy hét végén nyilvánosságra hozott felmérés szerint az eurót ellenzők 47 százalékkal még mindig stabilan vezetnek, a támogatók aránya ellenben csak 38,5 százalékot tesz ki. A Sifo intézet szerint azonban az utóbbi napokban, ha nem is jelentősen, de nőtt az igenek száma, és a múlt heti adatokhoz képest már hét százalékkal többen (41 százalék) támogatnák az eurót, és egy százalékkal kevesebben (47 százalék) elleneznék a közös pénz bevezetését. Meglehetősen nagy a bizonytalanok aránya is, a Sifo szerint ugyanis minden negyedik svéd még mindig nem döntötte el, hogy egyáltalán részt vesz-e a vasárnapi voksoláson. Éppen ezért Göran Persson miniszterelnök és kormányának tagjai az utolsó pillanatokig aktívan kampányolnak, sőt, igazi nagyágyúkat is bevetettek az igen szavazatok érdekében. A napokban száztizenegy svéd közéleti személyiség (köztük színészek, humoristák, zenészek, újságírók, operaénekesek) csatlakozott az euró bevezetését támogatók táborához. Közös nyilatkozatukban kiemelték, hogy bár a legtöbb politikai kérdésben eltér a véleményük, és más-más politikai pártra is adják voksukat, az euró bevezetésében egyetértenek, és úgy vélik: a közös pénznek több előnye van, mint hátránya. Az uniós fizetőeszköz bevezetésének hívei azt remélik, hogy a közéleti kedvencek kiállásával – akikben szakértők szerint az emberek jobban megbíznak, mint a politikusokban – tovább nő az igen tábor híveinek száma, és az utolsó héten még megfordulhat a számukra jelenleg kedvezőtlen tendencia.
Az észt és a svéd voksolással még nem ért véget a referendumok sora: jövő vasárnap ugyanis – a tagjelöltek közül utolsóként – Lettországban szavaznak az uniós csatlakozásról. A legfrissebb felmérések szerint a lettek körében is nőtt és ötven százalék körül stabilizálódott a belépést támogatók száma. A megkérdezettek közel 25 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szeptember 20-án nemmel voksol majd, és megközelítőleg ekkora (25,6 százalék) a bizonytalanok aránya is.