Mudura: A miniszterelnök is meglátogathatja a barátját

Amikor nyilvánosságra került a sajtóban a romániai Lotus Plaza építésének magyarországi hitelezése, a magyar médiafogyasztók előtt egy új közszereplő bukkant fel az ismeretlenség homályából: Alexandru Mudura. E név a parlamenti választásokat követően egyre gyakrabban szerepel az újságok hasábjain, a K&H és az Inter-Európa Bankot érintő pénzmosási botrány kirobbanása óta pedig szinte nem telik el nap, hogy valamilyen összefüggésben elő ne kerülne. A brókerbotrány nem kerülte el Medgyessy Péter kormányfő barátjának, a romániai Kinder-királyként emlegetett Alexandru Mudurának a fiát, Mudura Sándort és az általa vezetett céget, a szolnoki székhelyű Ramexa Rt.-t sem. Mudura Sándor interjút adott a Magyar Nemzetnek.

Nem járult hozzá, hogy lefényképezzük, és portréját közzétegyük a lapban. Mi ennek az oka?
– Szeretnék nyugodtan parkolócédulát váltani a jövőben is. Hozzáteszem: ez az első és utolsó interjú, amelyet adok a médiának.
– Édesapja, Alexandru Mudura más álláspontot képvisel, nemrégiben az RTL Klub csatornáján láthatta őt ország-világ.
– Sokszor különbözik a véleményünk.
– A közvélemény román vállalkozóként ismerte meg önöket, legfontosabb cégüknek, a Ramexa Rt.-nek a székhelye azonban Szolnokon található.
– Húszéves koromtól, 1990 óta élek Magyarországon, három éve kaptam meg a magyar állampolgárságot. A személyi igazolványomban a Mudura Sándor név szerepel. Lassan hozzászokom, hogy Romániában magyarnak, itt pedig románnak tekintenek. A Mudura név egyébként se nem román, se nem magyar, a családfánkban olyan és hasonló nevek szerepelnek, mint Szabó, Tárnok, Arany vagy Kenéz. A Ramexa Rt.-t édesapám alapozta meg 1987–88-ban, amikor is ideérkezett, s arra vállalkozott, hogy mezőgazdasági termékeket exportáljon Németországba. 1997 óta én vagyok a cég vezérigazgatója.
– Édesapjáról különös hírek keringenek Magyarországon. A vele folytatott televíziós beszélgetésből az derült ki, hogy 1983-ban emigrált Romániából Németországba, többek szerint azonban a román titkosszolgálat ügynökeként hagyta el hazáját, vagyis küldték.
– Ha küldték, akkor elég nehezen jutottak erre az elhatározásra, mivel három évet várt a kiutazáshoz szükséges dokumentumokra.
– Kis idő múlva mégis minden további nélkül hazautazhatott Romániába.
– Volt arra is példa, hogy feltartóztatták a határon, és nem engedték be az országba. Azon családtagjaikat viszont, akik otthon maradtak, megbízhatatlannak bélyegezték. Ha nem is hazaárulónak, de ahhoz közel állónak minősítettek minket.
– A Ramexa Rt. mivel foglalkozik?
– Kezdetben agrártermékeket dolgozott fel és exportált, azután váltottunk, ma élelmiszer-ipari termékeket importálunk és forgalmazunk itthon. Emellett olasz partnerünknek összeszerelést, feldolgozást, műanyagfröccsöntést és egyéb gyártási szolgáltatást nyújtunk.
– Üzleti kapcsolataik tehát mégsem Német-, hanem Olaszországhoz kötődnek. Ennek mi az oka?
– Ez csak 1990 óta igaz. Az említett agrártermékeket éveken keresztül exportáltuk, ám az üzlet veszteséges volt, ezért felhagytunk vele, és átálltunk az édesipari termékek forgalmazására. Azért választottuk az olasz céget, mert első osztályú termékeket gyártanak.
– Mióta ismerik önök Medgyessy Pétert?
– Elmondások alapján ismerem a történetet. 1988-ban ismerkedtek meg édesapámmal, úgy tudom, az agrárexport kapcsán. Ez idő tájt kevés vegyes vállalat volt Magyarországon, a Ramexa tehát különlegességnek számított.
– Alexandru Mudura fényes karriert tudhat maga mögött. Saját elmondása szerint Németországban még segédhordárként dolgozott, néhány év múlva viszont már milliárdos vállalkozó lett, s hamarosan a magyar miniszterelnök-helyettes barátságát is magáénak tudhatta. Hogyan sikerülhetett neki mindez?
– Amikor édesapám Magyarországra érkezett, a németországi tapasztalatai alapján kezdte el az agrártermékekkel való üzletelést. A Rákóczifalvi Tsz elnöke, amellyel az első vegyes vállalatot alapítottuk, rendkívül jó kapcsolatot ápolt az akkori kormányzattal. Ő volt az, akin keresztül ez az ismeretség létrejött.
– E kapcsolat információink szerint igen gyorsan szorosra fűződött, a két család hamarosan nyaralni is együtt járt.
– Kapcsolatuk évek alatt folyamatosan formálódott. Medgyessy Péter segítségével alapítottuk meg például a vegyes vállalatként bejegyzett Ramexa Kft.-t, mivel az akkori jogi környezetben ez igencsak nehézkes volt.
– Édesapja mennyit tartózkodik Magyarországon?
– Amióta én vagyok a vezérigazgató, igen ritkán látogat ide.
– Pedig a cég meghatározó tulajdonosa. Nem avatkozik bele egyáltalán a vállalat vezetésébe?
– 1997-ben megállapodtunk abban, hogy én nem avatkozom bele az ő üzleteibe, ő pedig az enyémekbe.
– Adott-e tanácsot például ahhoz, hogy ön Kulcsár Attilán keresztül a K&H Equitiesnél befektessen, és Pannonplast-részvényeket vásároljon?
– Nem tudott az ügyletről. Arról pedig magam sem tudtam, hogy Pannonplast-részvényeket vásároltam. Portfóliókezelési szerződésünk volt ugyanis a K&H Equitiesszel, vagyis a mi tudtunk nélkül, szabadon fektették be a pénzünket, s a folyamatokról bizonyos időközönként elszámolást küldtek. Arról is csak a sajtóból értesültem, hogy Kulcsár Attila a mi pénzünkön is Pannonplast-részvényeket vásárolt, sőt azt is onnan tudom, hogy a részvények eladása hozamot is jelentett nekünk. Hozzáteszem, hogy mindebből a mai napig egy fillért sem láttunk.
– A tegnapi Népszabadság szerint a VIP-lista ismert szereplői között ön is vásárolt Synergon-papírokat Kulcsár Attilán keresztül, majd a cég agresszív átvételéhez a tulajdonosi érdekek érvényesítésére megbízást is adtak neki.
– Minderről most hallok öntől először, konkrét részvények vásárlására soha nem adtam megbízást Kulcsár Attilának.
– Mennyi pénzt fektetett be a K&H Equitiesnél?
– A nagyságrend változó volt, hiszen nincs túl sok szabad pénzünk, s elég magas hitelekből gazdálkodunk. Időszakosan helyeztünk tehát ki pénzt, nagyjából 50–100 millió forint között.
– Hogyan és mikor találkozott Kulcsár Attilával először?
– 1998 tájékán ismertem meg. A tőzsdéhez én soha nem konyítottam, s úgy mutatták be nekem, mint egy ügyes brókert, aki nagyon ért az értékpapírügyletekhez. Először három hónapra helyeztem ki pénzt hozzá. Amikor szabad tőke keletkezett, akkor befektettük nála, amikor pedig szükségünk volt rá, akkor elhoztuk tőle.
– Kulcsárt üzletemberek vagy politikusok mutatták be önnek?
– Úgy emlékszem, üzletemberek, mert nincsenek komoly politikai kapcsolataim. Úgy is mondhatom, hogy Medgyessy Péteren kívül igazából nem ismerek más politikust.
– Hogyan tudná leírni az ön kapcsolatát Medgyessy Péterrel?
– Csupán néhányszor futottam össze vele, nem voltam ott mindig, amikor édesapámmal találkoztak. Ám amióta miniszterelnök lett, az ő találkozásaik is megritkultak.
– Mindenesetre Medgyessy Péter már mint kormányfő hivatalos romániai útján programjába iktatta édesapja meglátogatását Nagyváradon.
– Ennek csakis az lehetett az oka, hogy Medgyessy Péter úgy gondolta: a szombat neki is szabad, s a miniszterelnök is meglátogathatja a barátját.
– Ez a barátság meglehetősen gyümölcsöző lett. Itt van például a nagyváradi Lotus Plaza esete, amelynek megépítéséhez a magyar Eximbank adott hitelt. Magyar vállalkozók nehezen vagy egyáltalán nem jutnak hitelhez, a bank honlapján megtalálható tájékoztatás szerint ráadásul Románia nagy kockázatú ország a hitelezés szempontjából.
– Én nem így ítélem meg. Megvolt a banki hitelhez a szükséges önerőnk, s a gazdaságossági számításokat nagy könyvvizsgáló cégek készítették. Úgy gondolom, az Eximbanknak az a feladata, hogy vállalkozások finanszírozásával kibővítse Magyarország határait. Az Eximbank szerintem racionális gazdasági érdek alapján hozott döntést, megjegyzem, a Fidesz-kormány alatt. A hitelt ráadásul túlbiztosították: a politikai kockázatvállalás miatt a Magyar Exporthitel Biztosító Rt.-t, a Mehibet is bevonták a folyamatba, ami 1,1 millió euróba került nekünk.
– Azért elég különös ez a sok egybeesés. Alexandru Mudura Medgyessy Péter jó barátja. Önök épp annál a K&H Equitiesnél fektetik be a pénzüket, ahol a VIP-ügyfelek listáján kizárólag szocialistákhoz kötődő üzletemberek, cégek vannak. A bank brókercégénél befektetett pénz némi vándorút után Medgyessy Péter egykoron elnökként vezetett pénzintézeténél, az Inter-Európa Banknál köt ki, ahol egyébként az önök számlája is megtalálható. A rendőrség szerint a brókerbotrányban feltűnő off-shore Montrade-től 200 millió forint vándorolt az idősebb Mudurához a Lotus Marketbe, 250 milliót pedig a szírek juttattak el neki. A plazában épp a pénzmosási ügy központi cégeként számon tartott Britton az üzlettársuk, amelynek ügyvezetője, Kerék Csaba járta ki a hitelt az Eximbanknál, s itt felügyelőbizottsági tag Kulcsár Attila. Markáns érdekkör bontakozott tehát ki, önök láthatólag a brókerbotrány közepén ülnek.
– Nézzük a részleteket. Kezdjük a Montrade-del és a szírekkel. E cég egyetlen fillért sem utalt át a Lotus Marketbe, és arról sincs tudomásom, hogy apámnak utalt volna. Ugyanez vonatkozik a szírekre is, ez méltatlan rágalmazás. Egyáltalán nem ismerünk szír állampolgárokat! És akkor folytassuk a Brittonnal! Elterveztük, hogy Nagyváradon bevásárlóközpontot fogunk építeni. Hogy meglegyen a saját erő, pénzre volt szükségünk, ezért befektetőtársakat kerestünk. Legalább tizenöt helyre elküldtük a projektről szóló elképzeléseinket. Megkerestük Magyarország legnagyobb ingatlanfejlesztőit, könyvvizsgáló cégeket, ügyvédi irodákat, hogy társuljanak, vagy segítsenek üzleti partnert keresni a beruházáshoz. A megkeresett cégek közül leggyorsabban a Britton bólintott. Ráadásul sürgetett az idő, mivel szeptemberben szerettünk volna nyitni, ezért boldogan kaptunk a lehetőségen, hogy társra leltünk.
– Kik állnak a Britton mögött? Ha valakiknek, akkor önöknek tudniuk kell, hogy kik a cég valódi tulajdonosai. S ez még akkor is igaz, ha a Britton már megvált a plazában lévő tulajdonrészétől, mivel a hírek szerint eladta azt a Montrade-nek.
– Nem tudjuk, hogy kik a Britton tulajdonosai, egyébként meg soha nem érdekelt minket. Annyit tudtunk, hogy ez egy amerikai cég, amelyik Magyarországon létesített leányvállalatot. Ötven-ötven százalékban társultunk. A Britton kiegészítette az önerőt, amivel pedig már elégséges tőkénk volt ahhoz, hogy az Eximbankhoz fordulhassunk. A brittonos Kerék Csaba első osztályú pénzügyi szakember, s ahhoz, hogy egy ilyen hitelt el lehessen nyerni, nagyon körültekintően kell eljárni. Arról mi is a sajtóból értesültünk, hogy a Britton eladta részesedésének egy részét a Montrade-nek. Természetesen rákérdeztünk, hogyan lehetséges ez, hiszen zártkörű rt.-ről lévén szó, nekünk elővásárlási jogunk van a részvényekre. Azt a választ kaptuk, hogy egyéves opciójuk van az értékpapírok visszavásárlására, amivel élni is kívánnak. Más. Kulcsár Attila azért lett a felügyelőbizottság tagja, mert a Britton őt jelölte. Személye ellen nem volt kifogásunk, hiszen Kulcsár Attilát akkor már a befektetéseim révén ismertem. Ráadásul jövőképünkbe is beleillett, hiszen tudtuk róla, hogy elismert pénzügyi szakember. Úgy gondoltuk, hogy ha az első bevásárlóközpontot sikerül megépíteni, akkor ezt folytatjuk, s létrehozunk egy üzletláncot. Ám tudván azt, hogy mindenhez elegendő tőkénk valószínűleg nem lesz, s az elismert bróker tapasztalataira támaszkodhatunk, kapóra jött Kulcsár Attila, mivel a román tőzsdére szerettük volna bevinni a Lotus Marketet. És végül az IEB. A Ramexának először a Budapest Bank volt a számlavezető bankja. Később olyan pénzintézetet kerestünk, amelyik sokkal rugalmasabb szolgáltatásokat tudott nyújtani. Az olasz partnerünk egy olyan banknál vezeti Olaszországban a számláját, amelyik az Inter-Európa Banknak szintén tulajdonosa. Az ő tanácsukra vettük fel a kapcsolatot a bankkal, és vezetjük nála 1993 óta a számláinkat, elfogadtuk tőlük, hogy ez nagyobb biztonságot jelent nekik.
– Olyannyira megerősödtek az új bankkal való kapcsolataik, hogy a Ramexa Rt. felügyelőbizottságába delegálta az egyik bankvezetőt, Giuseppe Pinit.
– Ezzel az volt a szándékunk, hogy a bank azt érezze, maximális betekintést kaphat a cégünkben zajló folyamatokba. 2000-ben üresedett meg egy felügyelőbizottsági hely, akkor ajánlottam fel, hogy fűzzük szorosabbra a szálakat, delegáljon hozzánk egy tagot. Megjegyzem, mindez nekünk volt fontos, mivel hirtelen nem várt változás állt be a Ramexa működésében. 2000-ig igen kiszámíthatóan működött cégünk, amikor is az árbevételünknek egy jelentős része – az olasz partner döntésének következtében – kiesett. Nem akartuk, hogy a hiteleinket kezelő bank bizalma megrendüljön, még ha gazdasági számításokkal is alátámasztottuk, hogy nincs baj.
– Mennyit fizetnek Pininek?
– Giuseppe Pini felügyelőbizottsági tagságért járó tiszteletdíját nem ő veszi fel, azt magának a banknak utaljuk át.
– Találkozott-e Medgyessy Péterrel az Inter-Európa Bankban?
– Nem, cégünk a bank olasz vezetésével állt kapcsolatban.
– A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökének feljelentése szerint az IEB Rt.-nél folytatott célvizsgálat alkalmával – a K&H Equities és a K&H Bank felügyeleti vizsgálata során – látótérbe kerülő személyek és társaságok közül a Ramexa Rt. és az ön számláit is áttekintették, és megállapították, hogy pénzmosásgyanús tranzakciókat is tartalmazhatnak. A Ramexa Rt. számlaforgalmát az idei első fél évben nagy összegű devizakonverziók jellemzik, amely pénzmozgások gyakoriságuk és mozgásnemük miatt lehetnek pénzmosás gyanújára utaló ügyletek. A feljelentésben az is szerepel, hogy többek között önök is összefüggésbe hozhatók a Pannonplast Rt. részvényeinek felvásárlásával és a Kulcsár Attila ellen folyamatban lévő eljárások során felderített szabálytalanságokkal vagy jogszabálysértésekkel. Ehhez mit szól?
– Nem tudom, hogy mire alapozza a PSZÁF ezen feltételezéseit, 1991 óta folyamatosan termelünk exportra. S hogy meglehetős gyakorisággal? Hát igen, havonta kétszer számlázunk, és mivel exportra szállítunk, ezért nyilván van devizaforgalmunk, s minden egyes átutalás mögött szerződések állnak. Lehet ezeket nagy összegűnek nevezni, ám én akkor lennék boldog, ha az exportból származó árbevételünk ennek a kétszerese lenne. Az IEB-nél vezetett magánszámlámat nem használom, forgalmának értéke gyakorlatilag nulla, készpénzforgalom pedig egyik számlát sem jellemzi.
– A Ramexa és a hozzá tartozó cégek termelési tevékenységéért kapott ellenértéken túl érkezett-e az IEB-nél vezetett számláikra akármilyen nagyságú összeg?
– Nem, csakis a cégek tevékenységével kapcsolatos pénzek forgalma zajlott a számlákon.
– Ön átlátja édesapja, Alexandru Mudura politikai és üzleti kapcsolatait?
– Természetesen átlátom, hiszen nekünk összesen két tevékenységünk van: én a Ramexát, apám pedig a Lotus Marketet vezeti. S hogy a kérdésében sugalltakra is válaszoljak, úgy látom, velünk tulajdonképpen csupán annyi a baj, hogy a kormányfővé választott Medgyessy Péter és apám több mint egy évtizede barátok. Ha a Fidesz nyerte volna meg a választásokat, nem ismerne bennünket a kutya sem. A brókerbotránnyal kapcsolatban pedig az a véleményem, hogy aki lopott, azt börtönbe kell csukni.