Tovább nőtt a fizetési mérleg hiánya

A folyó fizetési mérleg hiánya júliusban 408 millió euróval emelkedett, így az első hét hónapban 2,722 milliárd eurót ért el – közölte tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az elemzők elsősorban az áruforgalmi egyenleget okolják a mérleg romlásáért, és éves szinten hat százalék körüli, GDP-hez mért hiánnyal számolnak.

Újabb 408 millió euróval növekedett júliusban a folyó fizetési mérleg hiánya, így az első héthavi deficit 2,722 milliárd eurót ért el. Az áruforgalom egyenlege az idén júliusban 456 millió euró hiányt mutatott, az első héthavi deficit 2,083 milliárd eurót ért el. Nem adóssággeneráló finanszírozás formájában júliusban 413 millió euró forrásbeáramlás történt, így tavaly augusztus óta ez az első hónap, amikor a folyó fizetési mérleg hiányát nem a nettó külföldi adósság növekedése finanszírozta. Júliusban a külföldi befektetők Magyarországon 428 millió eurót, a magyarok pedig külföldön 31 millió eurót fektettek be. Nem adóssággeneráló formában az év első hét hónapjában 431 millió euró forrásbeáramlás történt, a magyarországi egyenleg 679 millió eurót tett ki, a magyarok külföldön eszközölt befektetései pedig az év első hét hónapjában 525 millió eurót értek el. A szolgáltatások és jövedelmek egyenlege a júniusi 357 millió eurós hiányt követően 3 millió euró többletet mutatott júliusban, így az első héthavi hiány 975 millió euróra mérséklődött. Az idegenforgalom bevételi többlete 121 millió eurót tett ki idén a hetedik hónapban, így a január–júliusi szufficit 692 millió euróra nőtt. A távirati irodának nyilatkozó elemzők vegyesen ítélik meg a folyó mérleg adatait, ám kivétel nélkül magas éves deficittel számolnak. Kaposi Zsolt, az OTP Bank Rt. elemzője hangsúlyozta, hogy a magas hiány ellenére az elmúlt hónapokban fokozatosan csökkent a deficit növekedésének üteme az előző évhez viszonyítva: ennek ellenére továbbra is jelentős, nagyjából 4 milliárd euró év végi hiányt prognosztizálnak. „A fiskális politika enyhülő keresletélénkítő, illetve a második fél évben várható keresletszűkítési lépései a folyó fizetési mérleg számaiban is tükröződnek majd” – vélte. Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. elemzője szerint negatívan értékelhető, hogy a külkereskedelmi mérleg tovább romlik, és az export év/év alapon tovább csökken. Nyeste Orsolya említést tett a jelentősen megugró import kedvezőtlen hatásáról és nagyon gyengének nevezte az idegenforgalom teljesítményét.
Olivier Desbarres, a Crédit Suisse First Boston londoni befektetési irodájának feltörekvő térségi vezető konzultánsa az MTI-nek azt mondta: a ház a tényleges adattal szinte egyező deficitet várt a vizsgált hónapról, és a jelek szerint a piac egészét sem sokkolta a júliusi hiány, hiszen nem sokkal közzététele után a forint 255/euró alá erősödött. Desbarres szerint tizenkét havi mozgóalapon nézve azonban kiderül, hogy a mérleg folyamatosan romlott az elmúlt egy évben. Desbarres a folyamatos romlás okát az import- és az exportnövekedés üteme közötti különbségben látja: szerinte nem valószínű, hogy ez a közeljövőben megváltozna, és az idei teljes évi folyómérleg-hiány várhatóan megközelíti majd a GDP-érték hat százalékát.