Vita az ENSZ-szerepvállalásról

Kemény tárgyalásokra számíthat az Egyesült Államok az Irakkal kapcsolatos újabb biztonsági tanácsi határozat szövegének kialakítása során. Washington továbbra is mereven kitart amellett, hogy a világszervezet égisze alatt, de amerikai parancsnoksággal további katonai erőt küldjenek az egyre zűrzavarosabbá váló Irakba. A háborút korábban élesen elutasító két európai nagyhatalom, Franciaország és Németország fenntartásokkal kezeli az amerikai javaslatot. Berlin korábban már határozottan kijelentette: nem küld katonákat a Közel-Keletre. Párizs szerint pozitív, de nem elegendő az ENSZ jelentősebb iraki szerepvállalását szorgalmazó amerikai határozati javaslat, mert továbbra is figyelmen kívül hagyja, hogy az iraki rendezés előfeltétele az ország szuverenitásának helyreállítása. A két ország egyetért viszont abban, hogy az iraki status quo tovább már nem tartható fenn.
Dominique de Villepin francia külügyminiszter a Le Figaro tegnapi számban úgy nyilatkozott, hogy az ENSZ-nek az eddigieknél komolyabb szerepet szánó amerikai indítvány jó irányba mutat, de hiányolta, hogy az nem mozdul ki az eddigi „biztonsági logikából”, s nem számol azzal a politikai szükségszerűséggel, hogy a végrehajtó hatalomnak minél előbb az irakiak kezébe kell kerülnie. Kevésnek ítélte azt a hatáskört is, amelyet Washington szán a világszervezetnek a politikai átmenet folyamatában.
Elégedetten szólt arról, hogy a drezdai csúcstalálkozó tanúsága szerint Jacques Chirac francia elnök és Gerhard Schröder német kancellár nézőpontja nagymértékben fedi egymást. Közölte, hogy Párizs és Berlin szoros egyeztetésben marad. Kijelentette: „Olyan átfogó megközelítést kezdeményezünk, amely biztosítja a jelenlegi megszállási logika felváltását a szuverenitás logikájával. Konkrétan arról van szó, hogy már mostantól vissza kell adnunk az irakiaknak saját sorsuk irányítását.”
Oroszország és Kína azonosan vélekedik arról az amerikai javaslatról, amely az iraki stabilizációhoz nemzetközi katonai és anyagi segítséget kér – jelentette ki tegnap Taskentben Igor Ivanov orosz és Li Csao-hszing kínai külügyminiszter. Ivanov utalt rá, hogy az USA hivatalosan még nem terjesztette be javaslatát, csupán tanulmányozásra nyújtotta át az ENSZ BT tagállamainak. A tervezetben megfogalmazott javaslatok azt tükrözik, hogy a rendezési folyamat azoknak az elveknek az irányába mozdult el, amelyeket Moszkva képvisel – jelentette ki Ivanov.
***
Havel a háborúról. Václav Havel volt cseh államfő úgy véli, hogy az iraki háború erkölcsi szempontból indokolt volt, de a katonai beavatkozást rosszul időzítették. „Ezt nyíltan, bár a diplomácia nyelvén, megmondtam Bush amerikai elnöknek és más politikusoknak is”– jelentette ki az exállamfő abban az interjúban, amelyet a Vecerník Praha című lap közölt. „Ez azonban semmit sem változtat azon, hogy Szaddám Huszein rendszerének eltávolítása helyes volt”– tette hozzá Havel, aki szerint az amerikai–brit beavatkozást úgy kell értelmezni, hogy az érintett államok, illetve az őket támogató országok nem maradtak közömbösek egy népirtó rendszerrel szemben. (MTI)