Gárdonyi Géza csodálatos regénye, az Egri csillagok generációk kötelező olvasmánya: talán nincsen olyan magyar gyerek, aki iskolás korában legalább egyszer ne járt volna az egri várban, majd szülőként, nagyszülőként ne hozná el gyermekét, unokáját ide. Az egri várvédők 1552-ben legendás diadalt arattak, dicsőségüket a külföldi krónikaírók is feljegyezték. A maroknyi csapat hosszú idő után először megállította a százezres nagyságú oszmán sereget, hősiességüknek köszönhetően a török hosszú évekig nem tudott újabb hódító támadásokat indítani. Az egykori erősség azonban ma már védelemre szorul.
Petercsák Tivadar, a vármúzeum igazgatója elmondta: az utóbbi években fontos lépések történtek a vár pusztulásának megállítására, ám a felújítási programot folytatni kell, különben értelmüket vesztik a korábbi munkák is.
A 90-es évek elején tisztázódott: az egri vár állami tulajdonban marad. Az évek során azonban csak kisebb karbantartási és állagmegóvási munkákat végeztek a pusztulást megállítandó. Az áttörést a Széchenyi-terv hozta el. A várrekonstrukciós program részeként 240 millió forintot fordíthattak a vár felújítására. Ebből 180 millió forint állami forrásból származott, 30-30 millió forintot a Heves megyei önkormányzat és Eger város adott. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság ebben az évben mintegy 150 millió forintot tett hozzá az összeghez, így megközelítőleg 400 millió forint állt rendelkezésre a beruházáshoz – magyarázza Petercsák igazgató.
A pénzből rendbe tudták tenni a vár főkapujának környékét, a délkeleti bástya nyugati részét. Befejeződött a nyugati várfal megerősítése, a gótikus palota mögötti falszakasz rekonstrukciója. Helyreállították a középkori székesegyház román stílusú részén lévő falakat is. Jelenleg is folyik a háromszintes Dobó-bástya – amelyet Dobó István építtetett 1548 és 1550 között – belső felújítása. Itt a tervek szerint a jövő év elejére többfunkciós, turisztikai rendezvények és konferenciák megrendezésére is alkalmas termet alakítanak ki.
– Csak az 1980-as évek idején történt ehhez fogható nagyságrendű felújítás a vár területén, s a mostani eredmények a példaértékű összefogásnak köszönhetőek. A munkából erejéhez mérten mindenki kivette a részét: a megye, a város és az állam is. Ez azt jelenti, hogy magukénak érzik a várat, amely az egész magyar nemzeté: a hazafiság és a hősiesség szimbóluma – szögezte le az igazgató.
Ám ha nem lesz pénz a felújítási munkák folytatására, tovább pusztulhat a gótikus székesegyház, a Szép bástya alatti kazamatákban a folyamatos beázás miatt életveszélyes helyzet alakulhat ki. Márpedig ezek a föld alatti erődítmények a vár fő érdekességei. A rekonstrukciós tervek készen vannak, a munkákat öt-hat év alatt be lehetne fejezni – mutatott rá Petercsák Tivadar.
Mint mondta, a Heves Megyei Önkormányzat a pályázati előkészítő alaphoz már benyújtott egy 1,2 milliárd forintos pályázatot, ha sikeres lesz, több mint 30 feladatot lehetne elvégezni a várban. Ha a vár megmentésére nem sikerül uniós forrást szerezni, akkor meg kell találni az állami finanszírozás lehetőségét, helyi források bevonásával, akár a társadalom mozgósításával is. Hiszen az egri vár a nemzeti tudat része.
Nemrégiben zárult le a Szerencsejáték Rt.-vel egy közös akció, amelyből ötmillió forintot kapott a múzeum. A pénzből kicserélték a tömlöcbástyánál a falépcsőt, és megerősítették a Hyppolit kapu mögötti falszakaszt, ami megvédi a középkori kovácsműhelyt az omlástól. – Ezek apró lépések, de minden segítségnek örülünk. Mi is megpróbálunk támogatókat keresni, de alapvetően csak központi állami feladatvállalással védhető meg az egri vár az enyészettől – szögezte le az igazgató.
Az egri vár története államalapító Szent István királyunk koráig nyúlik vissza. Első korszaka az egyházhoz kötődik. Egy X. századi keresztelőkápolna után a XI. század elején először román stílusú katedrális épült a várban, majd gótikus stílusban hatalmas csarnoktemplom, amely az 1552-es ostromig működött. A XVI. század közepéig az egri vár püspöki vár volt. Bakócz Tamás püspök innen került az esztergomi prímási székbe és kis híján a pápai trónra. A török terjeszkedésének időszakában a várból erődítmény lett, feladata az észak-magyarországi bányavárosok védelmezése volt. Amikor Dobó István 1548-ban a vár kapitánya lett, igyekezett megerősíteni: ekkor épült meg a Dobó-bástya. A török sereg ostroma 1552. szeptember 11-től október 17-ig tartott, s a győztes csata elvitte az egri vár hírét a szélrózsa minden irányába. Európában Dobó Istvánt a kereszténység Herkuleseként emlegették. 1596-ban egy kisebb török csapat elfoglalta várat, de akkor már zsoldosok védték. Eger török város lett, 1596-tól 1687-ig az egri vilajet székhelye. 1687-ben szabadult fel.
Petercsák Tivadar elmondta: a várban 1958-tól működik a Dobó István Vármúzeum, amely Magyarország leglátogatottabb múzeuma: tavaly 468 ezren keresték fel.
– Tavaly október 17-én ünnepeltük a török elvonulásának 450. évfordulóját, és ezt a napot választottuk az egri vár napjává. Idén másodszorra rendezzük meg ezt az eseményt, amelynek során megkoszorúzzuk Dobó István síremlékét. A várban az elmúlt időszakban a látogatóbarát múzeumi környezet kialakítása projekt keretében 62 millió forintos beruházás valósult meg, ennek eredményeit Hiller István kultuszminiszter ma adja át a nagyközönségnek. Ma mindenki ingyen jöhet a múzeumba, ingyen tekintheti meg a kiállításokat, és olyan helyekre is bemehet, ahová egyébként a látogatók nem. Emellett számtalan kulturális programmal várjuk az érdeklődőket. Tavaly nyolcezren jöttek el…
origo.hu
Fontos bejelentést tett a miniszterelnök az aszályról – videó
