A Tudomány Világfórumát kétévente megismétlik

A tudás és a társadalom viszonyát elemezte négyszázötven külföldi és hazai tudós, közéleti személyiség Budapesten, a Tudomány Világfórumán. A tegnapi zárónapon elhangzott: a résztvevők és a nemzetközi visszhang hatására a tanácskozást kétévenként megismétlik a magyar fővárosban.

Nem gondoltunk ekkora sikerre – fogalmazott lapunknak Vizi E. Szilveszter a World Science Forum tegnapi záróülése után. Az MTA elnöke hozzátette: a fórum nyolcvan országból érkezett 260 külföldi résztvevője közül bárkit kérdeztek, mindenki ezt erősítette meg. Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak a tudományt illetően nagy a tekintélye. Egyben azt kérték, hogy hazánk rendezze meg a következő fórumot is. Szavai szerint már most el kell kezdeni a szervezést, hogy – úgy, mint ez alkalommal – össze tudják hívni a világ vezető tudósait, politikusait. Megemlítette, hogy az utóbbi napokban több miniszterelnök, miniszter, államfő, nagykövet járt itt. A világsajtó a Frankfurter Allgemeine Zeitungtól a Daily Telegraphig több oldalon foglalkozott a tanácskozással – tette hozzá. Az interneten, ahol nyomon lehetett követni a fórum eseményeit, számos pozitív visszajelzés érkezett a szervezőkhöz. Az előadásokat és a tegnapi záróülést egyenes adásban közvetítették. Emellett az érdeklődők részletes információkat kaphattak a konferencia programjáról, az előadókról, valamint a rendezvénnyel kapcsolatos egyéb kérdésekről. Az MTA elnöke összességében a magyar tudományosság sikerének tartja a fórumot. Vizi E. Szilveszter elmondta: az elmúlt napokban történtek is azt bizonyítják, hogy az Akadémia be tudja tölteni a szerepét, azaz a 21. század kihívásainak megfelelően, a magyar tudomány és a hazai gazdaság segítését.
A tanácskozásnak a Parlamentben tartott tegnapi zárónapján Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke köszöntőjében Magyarországról szólva kiemelte, hogy népességének nagyságához képest előkelő arányban képviselteti magát a nemzetközi tudományos világban, amelyre büszke lehet. Hozzátette: soha ne keverjük össze szellemi súlyunkat politikai nagyságrendünkkel.
Kroó Norbert, az MTA főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy közös felelősség az új lehetőségek hasznosulása, hiszen a kutatás eredményei kihatnak a mindennapi életre. Emellett az oktatás segítségével biztosítani kell a tudáshoz való hozzáférést a fejlődő országok és a szociálisan hátrányos helyzetűek számára is. Javasolta, hogy a tudósok közösen hozzanak létre egy globális etikai kódexet.
A Tudomány Világfórumának kezdete egybeesett a tudomány világnapjával, amelyet UNESCO a tudomány és a tudósok előtti tisztelgésre november 10-re jelölt ki az ENSZ „világnaptárában”. Az UNESCO idei tudományos díjait Walter Erdelen, a testület főigazgató-helyettese a tegnapi tanácskozáson adta át. A hat díjazott kategóriában kiemelkedő tudományos tevékenységért – többek között a tudomány népszerűsítéséért, mikrobiológiai, környezetvédelmi kutatásokért – mexikói, thaiföldi, norvég, Srí Lanka-i, pakisztáni és algériai tudós, valamint egy venezuelai természetvédő társaság kapta meg a kitüntetést.
Medgyessy Péter záró előadásában egy közép- és délkelet-európai innovációs térség létrehozását kezdeményezte. Mint mondta: a kormány eltökélt célja, hogy 2006-ban a kutatás-fejlesztési ráfordítások elérjék a nemzeti össztermék 1,8-1,9 százalékát. Hozzátette: fontos a gazdasági verseny szereplőinek bevonása a kutatás-fejlesztésbe, és ez a logika érvényesül abban a törvényben is, amelyet a kormány épp tegnap terjesztett be a parlament elé. A miniszterelnök felajánlotta, kormánya kész támogatni a World Science Forum állandó budapesti székhellyel, kétévenként történő megrendezését.