Elvi megállapodás Szerbiában

Megállapodásra jutottak az úgynevezett demokratikus blokk pártjai csütörtökön este, hogy mégis többségi kormányt alakítanak Szerbiában, s a miniszterelnököt a Szerbiai Demokrata Párt adja. A hatalmi koalíciónak tehát tagja lesz a Borisz Tadics és Zoran Zsivkovics vezette Demokrata Párt is, amelyet Kostunicáék ki szerettek volna szorítani a kormányból, s azt várták volna el tőle, hogy ellenzékből támogassa a kisebbségi kabinetet. Ebbe a Demokrata Párt az általa megkezdett reformfolyamatot féltve nem ment bele.
A belgrádi kormánykoalíciót tehát a következő pártok alkotják: Szerbiai Demokrata Párt (DSS), Demokrata Párt (DS), G17 Plusz, Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) és Új Szerbia (ez utóbbi két párt együtt indult a választásokon). A miniszterelnök Vojiszlav Kostunica lesz, az egyik alelnök pedig Miroljub Labusz.
Csak elvi megállapodást hoztak a többségi kabinetről, az egyezmény nem tartalmaz semmi konkrétumot, tehát személyi megoldásokat sem. Erről csak most kezdenek majd tárgyalásokat. Ám a tegnapi nap sem múlt el a demokratikus pártok közötti vita nélkül. A péntekre összehívott parlamenti ülést el kellett halasztani, mert nem tudtak megállapodni, ki legyen a szkupstina elnöke. A minapi alakuló ülésen megtartott szavazáson, mint emlékezetes, egyik jelölt sem kapta meg a szükséges 226 szavazatot, amennyi a házelnök megválasztásához kellett volna. A radikális jelölt nyolcvan – kizárólag radikális – szavazatokat kapott, Kostunicáék jelöltje pedig 107-et. Hiányoztak a demokrata voksok. Tehát a DS nélkül még a parlament sem működhet, testületeit sem lehet megalakítani.
A Demokrata Párt ugyanis nem fogadta el a javaslatot, hogy most a DSS soraiból válasszák meg a házelnököt, s amikor a kormány megalakul, ugyancsak DSS-es politikussal az élén, akkor Kostunicáék a parlamenti elnöki posztot átadják a DS-nek. A többiek bírálták DS magatartását, felelőtlenséggel és arroganciával vádolták meg. Szerintük csakis miatta nem tud működni a parlament. Vuk Draskovics, az SPO vezetője egyenesen zsarolónak nevezte a DS-t.
A szerbiai kormányalakítási kínos hercehurca tehát lassanként mégiscsak véget ér, s azt a megoldást fogadták el, amelyet a választások után az elemzők többsége egyetlen lehetőségként vázolt fel. Ennek alternatívája ugyanis az újabb, kockázatos kimenetelű választások lettek volna.