Kelet-Európa az uniós bővítés után a kísérleti szakaszban levő gyógyszerek kipróbálásának a terepe lesz – vélik gyógyszeripari szakértők. Ez ösztönzést adhat az európai gyógyszeriparnak, amely a gyógyszerkísérleti kutatások központjaként az eltelt húsz évben teret vesztett az Egyesült Államokkal szemben. A Cap Gemini Ernst& Young közzétett jelentése szerint Közép- és Kelet-Európában a klinikai kísérletek szaporodása fontos irányzattá válik az egészségügyi kutatásokban az EU májusi bővítése után. Az unió egészét tekintve ez növeli a versenyképességet a gyógyszeripari innovációs harcban az Egyesült Államokkal szemben. Európa egykor a világ új gyógyszerei többségének forrása volt, de részesedése az új gyógyszerek piacra dobásában tartósan csökken az utóbbi években: 1990 és 2002 között a gyógyszeripari kutatás-fejlesztési befektetések az Egyesült Államokban több mint ötszörösére nőttek, Európában csak 2,5-szeres volt a növekedés.
A jelentés szerint a versenyképesebb környezet a klinikai kísérletek számára egyik módja lehet a hátrány ledolgozásának. A gyorsabb és olcsóbb klinikai kísérletekre nagy szükségük van a gyógyszeripari cégeknek, amelyek átlagosan több mint 800 millió dollárt költenek egy-egy új gyógyszer piacra dobására – beleértve a sikertelennek bizonyuló gyógyszerkísérletek költségét is. Ennek a hatalmas összegnek a nagy része a klinikai kísérletek fedezésére szolgál. Nyugat-Európa, az Egyesült Államok és Japán fejlett piacain magasak a költségek, sok beteg már olyan gyógyszerkoktélokon él, amelyek befolyásolhatják a kipróbálandó szerek hatását, és nem utolsósorban a betegekhez való hozzáférés is gyakran nehéz. Nyugat-Európa különösen nehéz terep ebből a szempontból, tekintettel a világ legsűrűbb – a klinikai gyógyszerkísérletek jóváhagyását végző – etikai bizottsági hálózatára. Ez jelentősen lassítja a gyógyszerfejlesztési folyamatot – vélekednek a jelentés készítői. Ezzel ellentétben az etikai jóváhagyás Kelet-Európában gyors, és a kísérletet végző orvosok javadalmazása – hagyományosan ez képviseli a teljes klinikai kísérleti költségek 25–60 százalékát – is sokkal alacsonyabb.

A legismertebb magyar meteorológus is megszólalt a pokoli hőhullámokkal kapcsolatban