Megvonásokkal fenyeget az unió

Az Európai Unió tegnap Brüsszelben arra figyelmeztetett, hogy megvonhatja a gazdasági támogatást azoktól az országoktól, amelyek nem tesznek eleget a terrorizmus elleni harc terén. A külügyminiszteri tanácsülésen elfogadott nyilatkozattervezet szerint a terrorizmus elleni küzdelem az EU-n kívüli országokkal folytatott politikai párbeszéd kulcseleme.

Már korábban is próbálkozott azzal az Európai Unió, hogy gazdasági nyomással próbáljon rávenni egyes államokat álláspontjuk módosítására. Teheránnal például Brüsszel felfüggesztette a szabadkereskedelmi tárgyalásokat, míg az iráni vezetés bele nem ment az ország atomprogramjának megnyitásába a nemzetközi ellenőrök előtt. Szíriával továbbra is függőben van egy kereskedelmi és segélyezési egyezmény aláírása, arra várva, hogy Damaszkusz ígéretet tegyen a terrorizmus elleni harc hatékonyabbá tételére.
A külügyminiszterek emellett jóváhagyták azt a kötelezettségvállalást, hogy a tagállamok segítik egymást egy terrortámadás esetén, s elfogadták, hogy hozzanak létre az EU-n belül egy koordinátori posztot a terrorizmus elleni küzdelmet célzó együttműködés javítására. Ami a kölcsönös segítséget illeti, a dokumentum szerint ilyen esetben a 25 jelenlegi, illetve idén májusban csatlakozó EU-állam „közösen lép fel, a szolidaritás szellemében”, s a támadások megelőzésére, illetve az esetleges terrorakció után a megtámadott megsegítésére „bevetik az összes rendelkezésükre álló eszközt, ideértve a katonai erőforrásokat is”.
A koszovói erőszak „azonnali és végérvényes leállítását” követelte az Európai Unió hétfőn Brüsszelben összeült külügyminiszteri tanácsa. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerdán a forrongó dél-szerbiai tartományba utazik. Közös közleményében a tanács felszólított minden érintett vezetőt, különösen Koszovóban: felelősségük tudatában tegyenek meg mindent, hogy a fenyegetettség és az erőszak megszűnjön.
***
Elmozdulás?
Érzékelni lehet bizonyos elmozdulást az EU alkotmányos szerződésének ügyében, ami ideális esetben azt eredményezheti, hogy akár még a soros ír elnökség alatt, az év közepéig megszülethet róla a megállapodás – állapította meg hétfőn Brüsszelben
a magyar külügyminiszter. Kovács László a tagállamok és a csatlakozó országok külügyminisztereinek tanácsülésén vett részt, amelyen ez a kérdés forma szerint nem szerepelt ugyan napirenden, de kötetlen beszélgetésekben szóba került. (MTI)