Jövő év végéig az amerikaiak további nyolcezer embert vonnak ki az országból, közölte a dél-koreai külügyminisztérium egyik tisztségviselője. Valószínű, hogy a korábban megkezdett áthelyezési program keretében a két Koreát elválasztó demilitarizált övezet (DMZ) szomszédságában lévő laktanyák egy részét ürítik ki, ám ezt nem erősítették meg.
A kivonási terveket azt követően jelentették be, hogy Richard Lawless védelmi miniszterhelyettes Szöulban tárgyalt, ám azokat a dél-koreai vezetés még nem hagyta jóvá. Az amerikai jelenlétet ellentmondásosan ítéli meg a dél-koreai társadalom. Az idősebbek, akiknek máig élesen él emlékezetükben az 1950-es kommunista agresszió, ragaszkodnak a nagyhatalom csapataihoz, míg a fiatalabbak egyre kevesebb értelmét látják jelenlétüknek. Dél-Korea 650 ezres fegyveres erőt tart fenn Phenjan mintegy milliós erőivel szemben, de az ehhez képest aprónak számító amerikai csapatok jelentősége az elrettentésben mutatkozik meg. A létszámcsökkentést egyes szakértők az új haditechnikával járó harcászat bevezetésével indokolják.
A katonákat a DMZ mellől azért távolítják el, hogy ne legyenek kitéve az északi tüzérség legfeljebb negyven kilométer mélységű tüzének. Az északi rakéták ellen az
új Patriot légvédelmi rendszerek óvják őket, míg immár folyamatosan Guam szigetén állomásoznak B–1-es és B–52-es nehézbombázók, amelyek képesek megtörni egy potenciális északi offenzíva lendületét.
Észak-koreai hackelők? A dél-koreai hírszerzés szerint Észak-Korea jelentős erőfeszítéseket tesz az internetes hackelés terén. A déli országrészt különösen sebezhetővé teszi az a tény, hogy az utóbbi időben gazdasága egyre inkább a hálózatokra van utalva. Egyes nemzetközi megfigyelők mindazonáltal túlzónak tartják a szöuli értékeléseket, amelyek szerint az északi képességek ezen a téren vetekednének a CIA-val. (Z. G.)
