Legelőször Hollandia és Nagy-Britannia állampolgárai járulnak az urnákhoz június 10-én. A sort pénteken az írek és a csehek folytatják; Csehországban egyébként kétnapos a szavazás, tehát aki úgy dönt, akár még szombaton is leadhatja voksát. Június 12-én Lettország és Málta is szavaz, az olaszok pedig szombaton és vasárnap élhetnek választójogukkal. A hét utolsó napján voksol egyébként a legtöbb európai, hiszen 18 EU-tagállamban – köztük Magyarországon is – ezen a napon rendezik az európai parlamenti választást.
Az eredményeket mindazonáltal csak akkor hozzák nyilvánosságra, ha az utolsó szavazókörben – történetesen a portugál Azori-szigeteken – is véget ér a voksolás. Mindez azt szolgálja, hogy az egyes országok szavazásának eredménye ne befolyásolja a többi tagállam választóit. A holland hatóságok ugyanakkor korábban azt közölték, hogy az országban már a csütörtöki voksolás után nem sokkal nyilvánosságra hozzák a részeredményeket. Ez azonban sérti a választásokról szóló uniós szabályozást.
Közben az EU vezető politikusai azt kifogásolták, hogy a választást megelőző kampányok túlságosan is a helyi ügyekre fókuszálnak. Pat Cox, az Európai Parlament távozó elnöke is minapi nyilatkozatában úgy vélte, hogy túlontúl sok helyen hiányzik az európai kérdések vitája. Mindazonáltal, ahol mégis szó esik Európáról, az általában öt kérdéskörre összpontosul. Legalábbis ezt mutatja az Európai Politikatudományi Intézetek Hálózat felmérése, amely szerint a pártok az európai témakörök közül leginkább a török csatlakozást, a formálódó EU-alkotmányt, az uniós kül- és biztonságpolitikát emelik ki.
Preferenciák. Míg az osztrák politikai pártok az európai választások kampányában „Törökország EU-ba lépése ellen” emelnek szót vagy az „első fekete-kék kormány elleni szankciók kezdetével“ és az „EU-országok Irak-politikájával“, valamint az utóbbi hetek „fogolykínzási botrányával” foglalkoznak, a választóknak más témakörök fontosabbak. A megkérdezettek 78 százaléka szerint a legfontosabb az atomenergia felhasználásának megszüntetése Európában, 72 százalék az átmenő forgalom európai szabályozásának megoldását, 71 százalék pedig az euró stabilitását tartja a legfontosabb politikai tennivalónak. Az osztrákok fele szeretne az EU-parlamenti képviselők körében egységes jövedelmi rendszert (54 százalék), és hozzávetőlegesen ugyanennyien (52 százalék) tartják fontosnak az egységes kül- és menekültpolitikát. (F. K.)
