Ismét engedélyezett az uniós húsexport

Ideiglenesen, június tizedikéig feloldotta Oroszország az európai húsexport tilalmát – jelentette be tegnap az orosz állat-egészségügyi szolgálat. Ismeretes: Oroszország június 1-jével vezetett be beviteli tilalmat az EU-ból származó húsra. Az orosz állat-egészségügyi szolgálat északnyugati részlegének egyik, nevének elhallgatását kérő munkatársa hírügynökségeknek elmondta, június ötödike óta fogadják a húst az EU-ból a mezőgazdasági minisztérium utasítása alapján, s június 10-ig fogadhatják a régi egészségügyi bizonylatokkal érkező szállítmányokat. Az egyelőre nem ismert, hogy mi várható ezt követően.
Oroszország többek között Romano Prodi személyes közbenjárásának köszönhetően járult hozzá ahhoz, hogy az Európai Unió tagországai folytassák orosz húsexportjukat. Prodi telefonon egyeztetett Mihail Fradkov orosz miniszterelnökkel, s megállapodtak, hogy a szállítások folytatásának engedélyezése mellett illetékeseik tovább tárgyalnak az állat-egészségügyi igazolásról, és szeptemberig igyekeznek megoldásra jutni.
Az oroszok már tavaly ősz óta követelték, hogy az Európai Unió a bővítés után állítson ki egységes igazolásokat az állati termékekre, a hús mellett a tejtermékekre és a halra is. A jelenlegi rendszer szerint az egészségügyi szabályok uniószerte egységesek – harmonizáltak –, de magát az igazolást az állami szervek állítják ki, nem a közösség. A tárgyalások során Brüsszel világossá tette Moszkvának, hogy egységes, az Európa Bizottság által kiadott igazolásra jogi-technikai okokból nincs mód – tájékoztatott a Bruxinfo.
A megegyezés első határideje május 1-je volt, aztán ezt kitolták június 1-jére. Megállapodás nem született, de az unió nem számított rá, hogy a határidő átlépése odavezet, hogy az oroszok minden egyéb figyelmeztetés nélkül betiltják az uniós húsimportot. A tiltás potenciálisan évi 1,3 milliárd eurónyi kárt okozhatott volna az exportőröknek. Hivatalos tájékoztatás híján még múlt hét pénteken sem lehetett pontosan tudni, hogy mely államokat érintette a tiltás. Addig tucatnyi tagország jelzett az Európai Bizottságnál problémát, Magyarország nem volt közöttük.
Ezt megerősítette Dékány András, az agrártárca szóvivője is, aki azt is hangsúlyozta, hogy a vita az Európai Unió és Oroszország között zajlott, s nem Magyarország és Oroszország között. Rámutatott: Oroszország mindig is fontos agrárkereskedelmi partnere volt Magyarországnak, és a jövőben is az marad. A magyar–orosz agrárkereskedelemben évente 160-200 millió dollár értékű magyar áru kerül az orosz piacra.
Az exportstop igazi okát egyelőre nem sikerült kideríteni, bizottsági szóvivők azonban kizárták, hogy az orosz lépés összefüggésben lehet Moszkva felvételi kérelmével a Kereskedelmi Világ-szervezetbe, már csak azért is, mert az ezzel kapcsolatos tárgyalások már lezárultak az EU és Oroszország között.