Ellentmondásos gazdasági mutatókról számol be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése. A magyar gazdaság helyzetéről szóló közlemény szerint folytatódott a világgazdaság tendenciáival összhangban álló gazdasági élénkülés, amely döntően az export emelkedésének volt köszönhető. A gazdaság bővülésével párhuzamosan azonban kedvezőtlen makrogazdasági folyamatokról is tájékoztat a statisztikai hivatal. A jelentés hangsúlyozza: továbbra sem tapasztalható javulás a pénzügyi egyensúly mutatóiban. A romló egyenleget elsősorban a folyó fizetési mérleg kedvezőtlen adatai magyarázzák, amelyek szerint a folyó mérleg első negyedéves hiánya elérte az 1,7 milliárd eurót. Az egyenlegromláshoz hozzájárult hazánk nemzetgazdaságának megnövekedett külföldi adósságállománya is: az idei negyedév végén az adósság több mint húszmilliárd eurót tett ki, hárommilliárddal többet, mint egy évvel ezelőtt.
Nem kedvezőbb az államháztartás helyzete sem: a deficit június végére elérte az 1040 milliárd forintot, a hiány így több mint hetven százalékkal haladja meg a tavaly ugyanekkor regisztrált mértéket. A jelentés megállapítja, hogy a deficit túlnyomó része a központi költségvetésben keletkezett, amelynek féléves hiánya elérte az egész évre előirányzott mértéket.
A statisztikai hivatal adatai szerint az idei év első fél évében felpörgött az infláció: a fogyasztói árak – az egy évvel korábban mért 4,3 százalékkal szemben – átlagosan 7,1 százalékkal emelkedtek, míg legnagyobb mértékben, 16,7 százalékkal a háztartási energia drágult.
Nem következett be javulás a munkaerőpiac fő tendenciáiban sem, így a foglalkoztatottak és a munkanélküliek számában sem történt érdemi változás. A nettó átlagkereset az idei év első öt hónapjában 91 300 forint volt, az összeg mindössze 0,4 százalékos éves reálbér-emelkedést jelent.
Június végére a központi kormányzatnak nyújtott hitelek állománya 40,9 milliárd forinttal, a helyi önkormányzatoknak nyújtott hitelek pedig 10,1 milliárd forinttal nőttek meg – állapítja meg a jegybank tegnap nyilvánosságra hozott jelentése. A közlemény szerint az államháztartás betétállománya az idén júniusban 123 milliárd forinttal csökkent, míg hazánk monetáris pénzügyi intézményeinek külfölddel szemben fennálló kötelezettségei 190 milliárd forinttal emelkedtek.
A cégek idén 8100 dolgozóval többet vettek fel, mint ahány munkavállaló munkahelye megszűnt – tájékoztatta Burány Sándor tegnap a távirati irodát. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szerint a legnagyobb munkahelybővülést Közép-Magyarországon mérték, míg a legkisebb létszámnövekedés Észak-Magyarországra volt jellemző. A miniszter hangsúlyozta, hogy az új munkahelyek létrehozásán kívül a foglalkoztatási tárca nagy jelentőséget tulajdonít a meglévő álláshelyek fenntartásának is.
Újratermelődött a munkanélküliség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol a tavalyi 34 519 állástalannal szemben több,
36 097 munkát keresőt tartottak nyilván június végén – tájékoztatott tegnap a térség munkaügyi központjának vezetője. Gál Sándor elmondta, hogy az idén bejelentett üres álláshelyeknek csak az egyharmada származott az elsődleges munkaerőpiacról, a többi támogatott státus volt.

Meglepő fordulat a a Huszti ikrek ügyében, megszólalt a szakértő