Egekben a hiány

Növekvő államadósságról, romló pénzügyi egyensúlyról, valamint felpörgött inflációról és stagnáló munkanélküliségről számol be a KSH legújabb jelentése. A közlemény megállapítja: a központi költségvetés féléves hiánya elérte az egész évre előirányzott deficit mértékét.

2004. 07. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ellentmondásos gazdasági mutatókról számol be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése. A magyar gazdaság helyzetéről szóló közlemény szerint folytatódott a világgazdaság tendenciáival összhangban álló gazdasági élénkülés, amely döntően az export emelkedésének volt köszönhető. A gazdaság bővülésével párhuzamosan azonban kedvezőtlen makrogazdasági folyamatokról is tájékoztat a statisztikai hivatal. A jelentés hangsúlyozza: továbbra sem tapasztalható javulás a pénzügyi egyensúly mutatóiban. A romló egyenleget elsősorban a folyó fizetési mérleg kedvezőtlen adatai magyarázzák, amelyek szerint a folyó mérleg első negyedéves hiánya elérte az 1,7 milliárd eurót. Az egyenlegromláshoz hozzájárult hazánk nemzetgazdaságának megnövekedett külföldi adósságállománya is: az idei negyedév végén az adósság több mint húszmilliárd eurót tett ki, hárommilliárddal többet, mint egy évvel ezelőtt.
Nem kedvezőbb az államháztartás helyzete sem: a deficit június végére elérte az 1040 milliárd forintot, a hiány így több mint hetven százalékkal haladja meg a tavaly ugyanekkor regisztrált mértéket. A jelentés megállapítja, hogy a deficit túlnyomó része a központi költségvetésben keletkezett, amelynek féléves hiánya elérte az egész évre előirányzott mértéket.
A statisztikai hivatal adatai szerint az idei év első fél évében felpörgött az infláció: a fogyasztói árak – az egy évvel korábban mért 4,3 százalékkal szemben – átlagosan 7,1 százalékkal emelkedtek, míg legnagyobb mértékben, 16,7 százalékkal a háztartási energia drágult.
Nem következett be javulás a munkaerőpiac fő tendenciáiban sem, így a foglalkoztatottak és a munkanélküliek számában sem történt érdemi változás. A nettó átlagkereset az idei év első öt hónapjában 91 300 forint volt, az összeg mindössze 0,4 százalékos éves reálbér-emelkedést jelent.
Június végére a központi kormányzatnak nyújtott hitelek állománya 40,9 milliárd forinttal, a helyi önkormányzatoknak nyújtott hitelek pedig 10,1 milliárd forinttal nőttek meg – állapítja meg a jegybank tegnap nyilvánosságra hozott jelentése. A közlemény szerint az államháztartás betétállománya az idén júniusban 123 milliárd forinttal csökkent, míg hazánk monetáris pénzügyi intézményeinek külfölddel szemben fennálló kötelezettségei 190 milliárd forinttal emelkedtek.

A cégek idén 8100 dolgozóval többet vettek fel, mint ahány munkavállaló munkahelye megszűnt – tájékoztatta Burány Sándor tegnap a távirati irodát. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szerint a legnagyobb munkahelybővülést Közép-Magyarországon mérték, míg a legkisebb létszámnövekedés Észak-Magyarországra volt jellemző. A miniszter hangsúlyozta, hogy az új munkahelyek létrehozásán kívül a foglalkoztatási tárca nagy jelentőséget tulajdonít a meglévő álláshelyek fenntartásának is.
Újratermelődött a munkanélküliség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol a tavalyi 34 519 állástalannal szemben több,
36 097 munkát keresőt tartottak nyilván június végén – tájékoztatott tegnap a térség munkaügyi központjának vezetője. Gál Sándor elmondta, hogy az idén bejelentett üres álláshelyeknek csak az egyharmada származott az elsődleges munkaerőpiacról, a többi támogatott státus volt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.