Egyre drágább a lepusztult úthálózat felújítása

Folyamatosan épül a hazai autópálya-hálózat, ugyanakkor kritikus a helyzet az állami kezelésű országos közutak egyes szakaszain, a fejlesztések elmaradása miatt súlykorlátozásokat kell bevezetni. A MÁV Rt. nemzetközi törzshálózatának több mint harminc százalékán kell állandóan lassítaniuk a vonatoknak. A fővonalak átépítésére az Európai Unió biztosít forrásokat, a mellékvonalak felújítására ugyanakkor nem jut pénz.

Megfelelően karbantartott, közepes sűrűségű autópálya-hálózat, jól kiépített, de elhasználódott, és sürgős felújításra szoruló közúthálózat jellemzi hazánk közúti infrastruktúráját. Az ország autópálya- és autóút-hálózata jelenleg 560 kilométer hosszú, az elmúlt években tapasztalt, megfelelő karbantartásnak köszönhetően az eddig megépített gyorsforgalmi útjaink minősége európai színvonalú. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a díjasítás bevezetése óta a bevételeket visszafordítják az autópályák karbantartására és felújítására.
A munkák közül kiemelkedik a 2000-ben megkezdett nyolcéves felújítási program, amely szerint valamennyi autópályát és autóutat korszerűsítenek, így elérhetővé válik, hogy tízévesnél idősebb burkolatú sztrádát ne használjanak az autósok. Jelenleg 250 kilométer hoszszú nyomvonalon zajlik új autópálya építése az országban, az Országgyűlés által 2003 decemberében elfogadott törvény szerint idén 57, 2005-ben 44, 2006-ban 322, 2007-ben pedig 205 kilométer újabb szakaszt nyitnak meg a forgalom előtt. Mindez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a jelzett időpontig, egyetlen szakasz kivételével, Budapesttől a határig megépül az M7-es és az M70-es autópálya, az M30-as Miskolcot, az M3-as Nyíregyházát, az M35-ös Debrecent, az M5-ös Szegedet, az M6-os Dunaújvárost éri el, elkészül az M0-s „keleti szektora”, s új folyami híd lesz Budapest északi határában, valamint Dunaújvárosnál. Idén, a tervek szerint szeptember 15-ig az M3-as autópálya Polgár–Görbeháza, az M7-es Becsehely–Letenye, az M70-es Letenye–Tornyiszentmiklós, november 30-ig pedig az M30-as Emőd– Miskolc szakaszát nyitják meg a forgalom előtt teljes hosszúságban. Autópálya-építésre a tervek szerint 254 milliárd forintot különítenek el a 2005-ös költségvetésben.
Amennyire fejlettek meglévő autópályáink, annyira leromlott a harmincezer kilométer hosszú országos közúthálózat műszaki színvonala. A rohamosan elhasználódó közúthálózat felújítása évről évre egyre drágábban végezhető el, ugyanakkor a költségvetés az igényekhez képest lényegesen kevesebb pénzt biztosít. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) felmérése szerint a 7300 kilométer hosszú főúthálózat negyven százaléka nem felel meg a forgalmi követelményeknek, hovatovább odáig romlott a helyzet, hogy a pályaszerkezet ideiglenes megoldásokkal helyreállíthatatlan. Ennél is roszszabb állapot jellemzi a 23 ezer kilométer hosszú mellékúthálózatot. A gépjármű-tulajdonosok által jelzett káresemények folyamatosan emelkednek; háromezer kilométer hoszszú útszakaszt a burkolathibák miatt veszélyt jelző táblákkal láttak el a megyei közútkezelők, 800 kilométeren vezettek be súlykorlátozást. Az országos közúthálózaton található 5700 híd fenntartására, felújítására évente 400-500 millió forintot lehet fordítani, a szükséges 1,5-2 milliárd forint helyett. A kormány idei megszorító intézkedései miatt – ami leginkább az infrastrukturális jellegű kiadások visszafogását jelentette – a tervezett 53 helyett 42 beruházást lehetett megindítani. A GKM legutóbb arra figyelmeztette a kormányt, hogy ha a helyzet változatlan marad, 2005-ben és 2006-ban nem várt nehézségekkel kell majd szembenézni. Jövőre 123 milliárd forint jut a tervek szerint a büdzséből a közúthálózat fenntartására, európai uniós forráshoz a beruházásokhoz képest alig jut az ország. Az EU 2006-ig két gyorsforgalmiút-építést (M0-s, illetve a Szegedet elkerülő M43-as) támogat, ezenkívül anyagi forrást biztosít az egyes főútvonalak burkolatának megerősítésére, hiszen a hazai infrastruktúrát 11,5 tonna tengelyterhelésű járművek is használhatják.
A vasúti infrastruktúra ugyanakkor nagyrészt az EU finanszírozási alapjainak támogatásából, illetve az Európai Fejlesztési Bank (EIB) hiteleiből épül át. A költségvetés – a fenntartási és karbantartási munkák finanszírozása mellett – egyedül a Cegléd és Szeged közötti pálya átépítéséhez nyújt kiegészítő támogatást. A MÁV Rt. 600 kilométer hosszú törzshálózati vonalat kíván teljes egészében átépíteni 2007-ig, amin biztosítani lehet a 140-160 kilométer óránkénti sebességet, valamint a 22,5 tonnás tengelyterhelést. A mellékvonalakra, illetve a nemzetközin kívüli törzshálózat fejlesztésére viszont nem jut pénz, vagyis csak akkor, ha 2006 után a kohéziós alapok erre lehetőséget nyújtanak. A MÁV Rt. 7785 kilométer hosszú hálózatából 2940 minősül nemzetközi törzshálózati fővonalnak, ennek 34 százalékán viszont állandó sebességkorlátozást vezettek be. A páneurópai folyosóhoz tartozó vonalak 39 százalékán, míg azoknak a szakaszoknak, ahol belföldi vonatok közlekednek, a 35 százalékán van állandó lassújel. Mellékvonalnak 2719 kilométer hosszú vasúti pálya minősül, s ezeken ugyancsak 39 százaléknyi hosszon kell a szerelvényeknek csökkentett sebességgel haladniuk. Az EU az ISPA-alapokból négy vasúti fővonal felújításához nyújtott vissza nem térítendő forrást – ötvenszázalékos hazai rész biztosítása mellett –, így jelenleg is folyamatban van a Vecsés–Cegléd– Szolnok, a Szajol–Békéscsaba, a Budapest–Hegyeshalom és a Boba– Zalalövő vonalakon a pálya, az állomások és a biztosítóberendezések átépítése. Az EIB-hitelekből a Cegléd–Szeged, valamint a Budapest–Újszász–Szolnok vonalakat építik át, ezenkívül villamosítják a vasútvonalat Győr és Celldömölk között, felújítják továbbá a Rákospalota–Újpest, a Székesfehérvár és az Érd állomást. Ugyancsak EU-forrásokból kezdődhet el a kivitelezési munka a Budapest–Székesfehérvár vonalon, továbbá a Szolnok–Záhony vasúti infrastruktúra átépítésének tervezése.