A lengyel Orlen-botrány mutatja: Kapitányék a tűzzel játszanak

A lengyel Orlen árazása miatt indult büntetőeljárás, Magyarországon pedig a független benzinkutasok szerint a Mol árpolitikája szorítja egyre nehezebb helyzetbe a kisebb versenytársakat. A tiltakozók különadót vetnének ki a rendkívüli nyereségre, a vidéki töltőállomások közül pedig már újabbak kerülhetnek lakat alá.

A lengyel Orlen egyik töltőállomása. A lengyel ügyészség szerint a vállalat 2023 őszén a piaci viszonyoktól elszakadó árazással több mint 4,1 milliárd zloty kárt okozhatott a társaságnak Forrás: Orlen

Lengyelországban ugyanis 60 százalékos különadót fogadtak el a meghatározott referenciaértéket meghaladó rendkívüli nyereségre. A konstrukció nem a teljes vállalati profitot terheli: a 2025-ös átlagos értékesítési árrésből kiinduló viszonyítási szintet 20 százalékkal megemelik, és az e feletti részt adóztatják. A lengyel kormány a bevételt az üzemanyagár-emelkedés miatt bevezetett fogyasztói intézkedések finanszírozásához kapcsolná.

Az FBSZ saját számításai szerint, ha a lengyel mintát Magyarországon is alkalmaznák, mintegy 540 millió dollárnyi bevétel keletkezhetne. Ez a szervezet becslése, nem a magyar olajvállalatok ellenőrzött nyereségadataiból származó hivatalos költségvetési előrejelzés. A pontos adóalap és a várható bevétel meghatározása a Pénzügyminisztérium feladata lenne.

A szövetség javaslata szerint a bevételt három terület között kellene felosztani.

• Egyfelől féláron lehetne kínálni országszerte a közösségi közlekedés jegyeit az alapján, hogy a szervezet becslése szerint a jegyekből 2025-ben 180–230 milliárd forint árbevétel keletkezett.
• Emellett a mezőgazdaságban az éves üzemanyagköltséget 170–200 milliárd forintra becsülik. Ennek 30 százalékát lehetne visszatéríteni a termelőknek, ami 51–60 milliárd forintos támogatási keretet jelentene.
• Továbbá 10 milliárd forinttal lehetne segíteni a kis- és középvállalkozási szektor üzemanyag-kereskedőit.

A szervezet álláspontja szerint a rendkívüli nyereségből a társadalomnak is részesülnie kell. Nem a passzív vagyon elvonását, hanem az aktív nyereség rendkívüli megadóztatását szorgalmazzák.

A Molt is várják a székháza elé

Az FBSZ a Mol vezetését is meghívta a demonstrációra, hogy érdemi egyeztetés induljon a nagykereskedelmi árképzésről, az ellátásról és a független benzinkutak versenyhelyzetéről. Álláspontjuk szerint a verseny tisztaságának megítéléséhez a tényleges nagykereskedelmi árakat, a költségeket, a szerződéses feltételeket és a kiskereskedelmi árréseket is vizsgálni kell.

A szervezet szerint 600–700, jelentős részben magyar tulajdonú családi vállalkozás lehet közvetlenül érintett.

A Bull Petrol 17 év után húzza le a rolót

A piac szorítását nem bírta a nagykörűi Bull Petrol sem, amely azt közölte, hogy jelenlegi árukészlete erejéig, de legkésőbb október 31-ig tart nyitva, utána bizonytalan időre bezár.

A töltőállomás üzemeltetője három okot nevezett meg. A március 10. és június 26. közötti, három és fél hónapos védett áras időszakot kompenzáció nélkül kellett átvészelniük. Ezt követte a vállalkozás által árprésnek nevezett helyzet, amely szerintük a Mol jelenlegi árpolitikájából fakad, és nem teszi lehetővé a működési költségek kitermelését. Harmadik okként a vidéki ellátás iránti politikai érdektelenséget említették.

A kis kutak nem bírják a tempót

Egy kisebb településen a benzinkút nem feltétlenül helyettesíthető néhány kilométerrel arrébb található másik állomással. A bezárás növelheti a helyi lakosok, az ingázók és a mezőgazdasági vállalkozások költségeit, különösen akkor, ha a környéken kevés alternatíva marad.

Kapitányék számára is figyelmeztetés a lengyel ügy

A kormányzat számára csábító lehet az árak leszorítása, a lengyel Orlen-ügy viszont arra figyelmeztet, hogy a politikai célokhoz igazított árazásnak súlyos vállalati és piaci következményei lehetnek. Persze mindet nem jelenti azt, hogy a Mol árpolitikája jogsértő lenne, vagy hogy a lengyel ügyből közvetlenül következne bármilyen magyarországi szabálytalanság. Indokolt viszont, hogy a döntéshozók ne kizárólag a fogyasztói árakat nézzék, hanem a teljes ellátási lánc működését is.