Az első szabadon választott Országgyűlés és az Antall-kormány lényegében négy kárpótlási formát léptetett életbe. Egyrészt megemelte azok nyugdíját, akiknél ez politikai okokból elmaradt, és elismerte szolgálati időként a szabadságelvonást. Tehát rendezte az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlását. Másrészt az állam által a magántulajdonban okozott károkat részlegesen kárpótolta. Harmadrészt megalkotta a személyi kárpótlási törvényt. Végül megállapította a nemzeti gondozási díjat azoknál, akik a személyi szabadság korlátozásával egészségkárosodást szenvedtek.
Hogy mennyire érzékeny a kárpótlás ügye, jelzi a még élő ’56-os forradalmárok panasza is, miszerint úgy érzik, hogy 2004 júniusában a tizenharmadik havi nyugdíj első hetének összegét hiányosan postázták. Úgy vélik, hogy a nemzeti helytállási pótlékot, a százezer forintra történő kiegészítésre eső részt a Medgyessy-kormány megvonta tőlük. Menczer Gusztáv megnyugtatóbbnak tartotta volna, ha a politikai üldözöttek különböző pótlékait beszámítják az ötvenharmadik heti nyugdíjba, de ez nem történt meg. A kormány még pótolhatja ezt, az ötvennegyedik heti nyugdíj kifizetésekor.
Az 1997-ben hozott módosító kárpótlási törvény újabb végrehajtásánál már a jogosultak több mint felének az ügyét sikerült véglegesen befejezni. Ez mintegy százhúszezer olyan ember hozzátartozóját érinti, akiket a hazájukból elhurcoltak és idegen földön vesztették életüket. A kormány a törvényben mindössze hárommilliárd forintot határozott meg a kifizetendő kárpótlásra. Ennek alapján állapították meg az egy elvesztett életért a nagy vihart kiváltó harmincezer forintot. Az Alkotmánybíróság azonban ezt felülvizsgálta és arra kötelezte a kormányt, hogy magasabb összeget állapítson meg. Az ügy azonban csak 2003-ban zárult le megnyugtatóan, amikor végrehajtási utasítás alapján négyszázezer forint kifizetést állapítottak meg egy elvesztett élet után a jogosult hozzátartozók között arányosan elosztva. A kettő között akkora volt a differencia, hogy ezt már alkotmánysértőnek lehetett nevezni. Sértette az egyforma elbírálási elvet.
A Társadalmi Kárpótlási Kollégium elnöke szerint ezt az összeget a jogosultak 50-52 százaléka már megkapta. Még ötvenezer hozzátartozó azért nem kapta meg ezt a pénzt – érvelt Menczer Gusztáv –, mert a hivatal csak olyan adattal tud dolgozni, amely 1997-ben, az első határozathozatalkor rendelkezésére állt. Nehezíti továbbá a helyzetet, hogy a jogosultaknak csaknem a fele nem Magyarországon él: részben a Kárpát-medence különböző országaiban, részben mintegy további negyven más országban. Sokan 1997-ben még éltek, de ma már nem. Az örökösök felkutatása a következő hónapok feladata, ami nem könnyű. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozata kimondja, hogy a törvény végrehajtása során sem a társadalmi szervezetek igazolását, sem tanúnyilatkozatot nem lehet figyelembe venni, csak közokirattal lehet igazolni a jogosultságot, a kérelmek befogadásának esetleges új megnyitásakor – jegyezte meg a kárpótlási kollégium elnöke. Mindezekből az következik, hogy jelenleg a négyszázezer forint, illetve az örökösöket megillető arányos rész csak akkor jár, ha az akkori jogosult az 1997. évi törvény alapján a kérelmét 1997. október 8-ig beadta, és a helyt adó határozatot kézhez vette.
A vagyoni kárpótlás sincs befejezve, mert az illetékesek intézkedéseikkel elhúzták a földalap kijelölését, és ezért még mintegy száz földárverés hátravan. A második földalap árverésén valamennyi saját jogon kárpótolt részt vehet. Olyan földárverések folynak, amelyen kárpótlá-si jegyével bárki, akár budapesti kárpótolt is részt vehet. Egy-egy ilyen árverésen, nem ritka eset, hogy négy-ötezer ember is jelen van.
Rendkívül nagy kárt okoztak a különböző kárpótlási jegyet értékesítő vállalkozások törvénytelen műveletei – hangsúlyozta a kollégium elnöke. Ilyen volt például a jegyek felvásárlása névértéken felüli ellenértéket ígérő szerződéssel, majd az első részlet kifizetése után a vállalkozás csődeljárással történő megszüntetése. A kárpótoltak körében olyan vélemény alakult ki – Menczer Gusztáv szerint –, hogy a jogszabályok követhetetlenek és a nem elegendő kárpótlási jeggyel rendelkezők az árverésen sorozatosan alulmaradtak a több millió forintot érő „vásárolt kárpótlási jeggyel és határozattal” rendelkező spekulánsokkal szemben. Olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a már hasznosított és megsemmisítésre váró kárpótlási jegyeket újra felhasználták egyesek. Menczer Gusztáv halott az esetről, rendőrségi vizsgálat is folyt az ügyben, de szerinte bizonyítani nem lehet a történteket.
Ugyanakkor le kell szögezni – mondta a kárpótlási kollégium elnöke –, hogy a kárpótlási jegyek felvétele után a jogosult azokkal szabadon rendelkezett, tehát a felelősség is az övé volt. Sokan, akik névértéken alul eladták kárpótlási jegyeiket, azok valóban elkótyavetyélték a számukra előnyös hasznosítási lehetőséget. Az állam arra vállalt kötelezettséget, hogy a bérlő tanácsi, önkormányzati tulajdonban lévő lakásának árát kárpótlási jeggyel kiegyenlíthette. A tulajdonos önkormányzatot a törvény kötelezte az ilyen vásárlási ügyletre. Akik éltek ezzel a lehetőséggel, azok jól jártak, ugyanúgy, mint akik az árverésen termőföldhöz jutottak. Azok kerültek előnyös helyzetbe, akik a személyi kárpótláskor eleve az életjáradékot választották. Továbbá azok, akik a vagyoni kárpótlásért kapott jegyeiket életjáradékra váltották át. Ugyanis az életjáradék a mindenkori nyugdíjemelés mértékében emelkedik, és így részben az idősek, részben a továbbélők a kárpótlási jegy névértékének többszöröséhez jutnak hozzá.
Menczer Gusztáv elmondta még, hogy a párizsi békeszerződésben előírt néhány kárpótlás jellegű ügy megoldása még hátravan. Ilyen például a lakosságcsere szenvedő alanyai helyzetének rendezése. Végül a társadalmi kollégium elnöke tájékoztatott arról, hogy a törvényeken alapuló kárpótláson kívül kormányrendelettel több olyan különleges ellátást is biztosítanak, amely meghatározott esetekben adható. Ilyen a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, amelyet azok kapnak, akik részt vettek az ellenállási mozgalomban, s ezért köztársasági elnöki, illetve kormányemléklapot kaptak, és az 1956-os forradalomban és szabadságharcban tevőlegesen részt vevőknek adományozott emléklap, illetve emlékérem birtokosai. Továbbá az kaphat ilyet, aki a haza szabadságának és függetlenségének védelmében szerzett érdemeket elismerő Szabad Magyarországért emléklap tulajdonosa. Végül azon személyeknek jár különleges juttatás, akiket szabadságuktól, politikai okból három évnél hosszabb időre fosztottak meg. Mindez azért fontos, mert amíg a kárpótlási törvény a jogosultak teljes körét érinti, addig a kormányrendeletekben biztosított különjuttatás csak bizonyos feltételek esetén jár.
origo.hu
Ez az oka annak, amiért Gyurcsányt ilyen hirtelen eltakarították
