Feketemunka: élen járunk

Magyarország európai nagyhatalomnak számít a feketemunka GDP-hez viszonyított arányában – derül ki az Európai Bizottság legújabb, mind a 25 EU-tagállamot érintő jelentéséből, amely szerint az illegális munkavégzés elterjedése leginkább a magas adóterheknek és a kormány hatékonyságába vetett bizalom hiányának a következménye.

Magyarország azon tagálla-mok közé tartozik, ahol a legjobban elharapózott a hatóságok elől eltitkolt munkavégzés – állapítja meg az Európai Bizottság legfrissebb beszámolója, amely először próbálta megbecsülni az illegális munka és jövedelemszerzés elterjedtségét az Európai Unióban. A valamennyi tagállamot vizsgáló jelentés szerint hazánk az elsők között található a feketemunka bruttó hazai termékhez (GDP-hez) viszonyított arányát tekintve. A bizottság számításai alapján az illegális munkavállalás aránya Magyarországon eléri a GDP 18 százalékát. Hasonlóan jelentős a feketemunka aránya Görögországban, ahol ez az érték húsz százalékot tesz ki. Olaszország, Lettország és Lengyelország is az élmezőnyben található, ugyanakkor vannak olyan tagországok – mint például Ausztria és Nagy-Britannia –, ahol a nem bejelentett munka aránya alig éri el a GDP 1,5-2 százalékát.
A most nyilvánosságra hozott felmérés hangsúlyozza: az illegális munkavállalás leginkább az építőiparban, a mezőgazdaságban, valamint a szálloda- és vendéglátóiparban terjedt el, és általában a 25–45 éves férfiak körében a legnagyobb a feketemunkások aránya.
A jelentés arra a következtetésre jut, hogy a hatóságok elől eltitkolt jövedelemszerzés legfőbb okai közé tartozik a magas adóteher, a kormány hatékonyságába vetett bizalom hiánya és a munkaerőpiac merevsége, ugyanakkor a feketemunka vállalásában jelentős szerepet játszanak a kulturális hagyományok is.
Az Európai Bizottság szerint a megelőző intézkedések és a szankciók együttes alkalmazása lehet a leghatékonyabb megoldás a probléma kezelésében. Az illegális munkavállalás visszaszorítását jelentheti a munkaadókra és a munkavállalókra nehezedő terhek enyhítése, valamint az ellenőrzések megszigorítása – állapítja meg a jelentés, hozzátéve: különösen az új tagállamok számára a külkereskedelem liberalizálása, a nyugati piacokba való integráció és a külföldi tőke jelenléte szintén célravezető eszköznek bizonyulhat az eltitkolt munkavégzés ellen.