Magyar alma helyett dél-tirolit vásárolhatunk

Miközben alig kapható Magyarországon termett alma a hazai elárusítóhelyeken, addig egyre több a dél-tiroli címkével ellátott válogatott gyümölcs.
Ennek hátterében az áll, hogy az átlagosnál kevesebb magyar alma már elfogyott. – A termelők a hűtőházakból június közepéig „futtatták ki” az almát – nyilatkozta lapunknak Bodnár József, az Alma Terméktanács soros elnöke. Ilyentájt van egy kis szünet, már csak azért is, mert a friss, szezonális gyümölcsök visszaszorítják az alma iránti keresletet. Az elnök felhívta a figyelmet: nem biztos, hogy minden alma, amely dél-tiroli címkével kerül a fogyasztókhoz, az valóban ott is termett, ugyanis az ottani hűtőházakat is kiürítették már néhány hete a kereskedők.
Nagy a valószínűsége, hogy az ily módon felcímkézett alma a déli féltekéről, Új-Zélandról és Chiléből származik. Ott később volt szüret, frissebb az alma, amelyet a tiroli kereskedők – kihasználva hírnevüket – felmatricázva tovább értékesítenek.
Dél-Tirol éghajlata az almatermesztéshez kiváló, olyannyira, hogy szinte az ottani termelők, kereskedők döntik el, hogy mi történjen egy-egy évben az európai almakereskedelemben. Az északolasz termelési és hűtési technológia és a fajtaválaszték kiváló, így ott akkor is van alma, amikor máshol már rég elfogyott – jellemezték a mediterrán éghajlatú termő tájat a szakemberek. A külföldi alma ilyenkor nem befolyásolja a hazai piacot, az ősszel azonban bizonyosan „megméretnek” az almatermelők, mert a szabad piacról bárhonnan érkezhet alma – ismertette Bodnár. – Hogy pontosan mire számíthatunk, nem tudjuk, azt azonban igen, hogy akár lengyel alma is megjelenhet itthon, amire tavasszal már volt példa. Az elmúlt évek gyakorlata azonban azt mutatja, hogy külföldi alma nagyobb mennyiségben március táján érkezett Magyarországra. Az is inkább kereskedői nyomásra, akik választékbővítés címén hozták be ezeket a tételeket, és persze azért, hogy olcsó – magyar – alma is legyen a kínálatukban. Persze, amíg volt megfelelő mennyiségű és minőségű magyar alma, addig az uniós alma nem jelent meg a piacon – tette hozzá. Az igazi uniós versenyt most őszszel tapasztaljuk meg – mondta Bodnár József –, de bízunk abban, hogy a termelőknek és az áruházaknak sikerül közös nevezőre jutniuk, és utóbbiak megértik, hogy itthon elsősorban a magyar almára van szükség. Persze ha minőségben, csomagolásban nem tudjuk a nyugati színvonalat hozni, akkor azonos minőségű termék esetén sem szabad csodálkoznunk, ha a láncok mégis a külföldi, szebben csomagolt, jobban eladható árut választják. Ha ezt nézzük, akkor valóban ott lebeg a pallos a termelők feje felett.

Az alacsony felvásárlási árak miatt legalább három hektár meggyültetvény kivágását tervezi a közeljövőben a Pest megyei Nyársapáton Tóth Ferenc. A termelő azért döntött így, mert az idei a harmadik év, amikor nyereséget már egyáltalán nem termel az ültetvény. A termelők szerint felháborító és érthetetlen, hogy ebben a lehetetlen helyzetben senki nem tesz érdekükben semmit, sem az agrártárca, sem a szakmai szervezet.