Nem jut elég pénz új autóbuszokra

Magyarországon lényegesen kiterjedtebb a tömegközlekedési hálózat, mint Európa legtöbb országában, a társaságoknak ugyanakkor leginkább a járművek beszerzése, illetve pótlása okozza a legnagyobb gondot.

A helyi és helyközi személyszállítást intéző Volán-vállalatoknak komoly gazdasági problémákkal kell szembesülniük az elmúlt egy év jelentős jegyáremeléseinek ellenére, mert kevés pénzt tudnak az eszközök utánpótlására fordítani. Az állami támogatások mértéke ugyanis jelentősen csökkent 2002 után, a szorongatott piaci helyzetben az autóbusz-társaságok visszafogják beszerzéseiket.
A huszonnégy Volán-társaság jelenleg hétezer autóbuszt üzemeltet, 2003-ban viszont összességében 158 új járművet tudtak vásárolni annak ellenére, hogy a szinten tartáshoz minimálisan évi 400-500 jármű beszerzésére lenne szükség. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy 1998 és 2002 között évente 309–394 új jármű beszerzésére jutott forrás, igaz, akkor az állami támogatás mértéke is lényegesen nagyobb volt, mint 2003-ban. A legnagyobb autóbusz-vállalat, a Volánbusz Rt. 1040 járművet üzemeltet, s 2003 előtt évente 55-60 új autóbusszal bővítette állományát, tavaly viszont mindössze tizenhármat tudott vásárolni, ebből ötöt saját forrásból. A közlekedésért felelős tárca a viteldíjak emelését legutóbb azzal indokolta, hogy a közvetlen állami támogatás helyett a többletbevétel fedezetet biztosít a járműrekonstrukcióhoz. Ez az elképzelés a gyakorlatban nem vált be, hiszen nem képződtek többletbevételek, amit a Volán-társaságok a járműpark fejlesztésére tudtak volna fordítani. Ebben a piaci körülmények, illetve maga a jegyáremelés – 2003 októbere óta két alkalommal összességében tizenhárom százalékkal emelkedtek a menetdíjak – is szerepet játszott. A menetdíjemelés ugyanis önmagában elegendő ahhoz, hogy kevesebb utas vegye igénybe az autóbusz-társaságok szolgáltatásait, másrészt a motorizáció fejlődésével csökken a tömegközlekedést igénybe vevők száma, főként a nagyobb városok vonzáskörzetében.
A menetrend kialakításánál egyre inkább a fiskális szempontokat tartják szem előtt az autóbusz-társaságok, ami annyit jelent, hogy a veszteségesen üzemeltethető járatokat folyamatosan leállítják. Közszolgáltatás helyett a törvény szerint a közérdeket figyelembe vevő szolgáltatást kell ellátni, ugyanakkor a társadalom egészének a veszteséges járatokat nem kötelező finanszíroznia. Az európai uniós rendeletek is azon alapulnak, hogy a közszolgálatra való kötelezést meg kell szüntetni, kivéve, ha fontos társadalmi érdeket kell teljesíteni – ilyen például a hivatásforgalom –, vagy ha a megrendelő kifizeti a költségeket. Amennyiben az autóbusz-társaság ki tudja mutatni, hogy egy járat veszteséges, ellenben a lakosság alapvető igényeit ki kell elégíteni, a költségeket helyi járatoknál az önkormányzatnak, helyközinél pedig az államnak kell megtérítenie.