Több orosz olajat venne Peking

Kétmilliónál több autót adtak el tavaly Kínában, ahol jelenleg körülbelül 4,5 millió személygépkocsi van forgalomban. A növekedés azonban olyan dinamikus, hogy a világ legnépesebb országában a becslések szerint 2010-re 57 millió, 2020-ra 130 millió autó közlekedik majd. Mindez nemcsak a nagyvárosok már most sem elhanyagolható légszennyezési problémáit növeli ­ az Egyesült Államok után Kína második az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása terén –, hanem érezhető hatást gyakorol majd a világ olajpiacára is.
Kína már jelenleg is a világ második legnagyobb olajfelhasználója az Egyesült Államok után. A növekedés azonban látványos, évente több mint 10 százalékos. Az energiaéhség tehát óriási és nem véletlen, hogy a nemzetközi olajpiacon ezt tartós árfelhajtó tényezőnek tekintik. Nem véletlenül, hiszen Peking lázasan keres importforrásokat, már csak azért is, mert az ország legnagyobb szárazföldi olajlelőhelye rövidesen a kitermelhetőség határához ér. Az északkeleti Heilongjiang tartományban fekvő Tacsing-mezőn – amelyet sokáig a kínai ipari önellátás modelljének tekintettek – a termelés a tavalyi ötvenmillióról 2020-ra évi tízmillió tonnára csökkenhet.
A rohamosan növekvő igények kielégítésére a földrajzi közelség miatt is adódott az oroszországi import, a nyugat-szibériai Angarszkot Tacsinggal összekötő csővezeték terve azonban kútba esni látszik, miután Moszkva egyelőre stratégiai és pénzügyi megfontolások miatt is a Japánt megcélzó nahodkai irány mellett döntött. Az eredeti elképzelések szerint Kína 2005 és 2030 között hétszázmillió tonna orosz olajat vásárolt volna.
Kína így egy Kazahsztánnal közösen épülő vezeték révén próbálja kielégíteni szükségleteit és továbbra is függ a közel-keleti olajtól. Peking ezért a közelmúltban szabadkereskedelmi egyezményről tárgyalt hat Öböl környéki országgal, e térséggel folytatott kereskedelme ugyanis 2003-ban már 46 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és mintegy 17 milliárd dollárt tett ki.