Új vámtörvényre várva

Szakmai szervezetek szerint egyszerűsíteni és módosítani kell a vámtörvényt. A pénzügyi tárca úgy látja, az év második felében felül kell vizsgálni a vámbiztosítékok nemzeti szabályainak feltételeit, addig pedig rendeletmódosítás segítheti a problémák megoldását. Ismeretes, a közelmúltban több olyan hír látott napvilágot, hogy a magyar szabályozás miatt nőtt a más uniós tagállamban vámkezeltető cégek száma.

Várhatóan hamarosan módosítja a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló rendeletét a pénzügyi tárca, amivel enyhülhet a vámbeszedés uniósnál is szigorúbb garanciarendszere. Kautz István, a Konföderatív Vámtanács elnöke úgy véli, a vámtörvényt ősszel egyszerűsíteni, módosítani kell. Beszteri Sára, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője az Országgyűlés gazdasági bizottságának vám és kereskedelem az Európai Unióban nevű albizottsága napokban tartott ülésén hozzátette: a második fél évi törvényalkotási program részeként felül kell vizsgálni a vámbiztosítékok nemzeti szabályainak feltételeit, ám addig is segítheti a rendeletmódosítás a problémák mielőbbi megoldását.
A rendelet módosítása jelentősen javíthatja a kialakult helyzetet. Például a vámbiztosíték terhének enyhítésére az áfa kikerülhet a vámbiztosíték-nyújtás alapjából. A bankgaranciák lejáratának szabályozása ugyancsak a biztosítékteher enyhítését, tervezhetőségét szolgálja, s támogatja a külföldi bankgarancia alkalmazásának elterjedését is. Továbbá az áfaraktár működésének feltételeit az engedélyezés során adottnak kell tekinteni, ha a gazdálkodó már rendelkezik A típusú vámraktári engedéllyel. Rendkívül fontos változás lesz, hogy az áruk gyors felszabadítása érdekében a vámhatóság és a bank között kiépül a lekérdezhetőség rendszere, mellyel a vám megfizetése ellenőrizhető. Az átmeneti megőrzés esetén a fuvarozó, szállítmányozó az általa fuvarozott, szállítmányozott áru után maximum húszmillió forint biztosítékot köteles nyújtani, amely összeghatárra tekintet nélkül nyújt fedezetet az átmeneti megőrzésre átvett árukra. Sipos László, a Magyar Vámügyi Szövetség elnöke azonban kiemelte, ez a nagyméretű cégeknek elfogadható, de lehetetlen helyzetbe hozza a kicsiket.
A meghallgatáson a szakmai szervezetek kiemelték: probléma számukra, hogy a magántőkéből létesített vámudvarokban a vámhatóság szolgálati helyet tart fenn, ám azért nem fizet. Beszteri Sára ezt elismerte, majd hozzátette, az ingyenesen igénybe vett infra-
struktúra költségeinek megtérítésére indokolt lenne forrást találni. Kautz István ennek fedezetét a nem uniós országokból származó árucikkek vámkezeléséből itt maradó 25 százalékból teremtené meg. A tervek szerint a vámudvar II. típusú vámkezelő helyeknél az üzemeltetőknek a szolgálatot teljesítő pénzügyőrért napi tízezer helyett 15 ezer forintot kell majd fizetniük. Sipos szerint ezzel tovább növekszik a vámkezelés költsége. Beszteri Sára úgy látja, a feladatokat ma már kevesebb vámos látja el, ezért ez nem jelenthet költségnövekedést.
Sipos László rámutatott: a magyar könnyűipart a távol-keleti termékektől megvédeni szigorú vámhatósági fellépéssel sem lehet. Az árukra ugyanis hazánkban szükség van, ám a szabályok miatt sokan ezeket mégis más uniós tagállamban vámkezeltetik. Beszteri Sára a felvetésre reagálva elmondta: más uniós tagállamokban a kínai áruk vámkezelésével nem foglalkoznak olyan részletesen, mint hazákban. Mivel az öszszehasonlító ár alkalmazása érvényben maradt, így való igaz, sokan másutt vámoltatnak. A szabályok a hazai könnyűipart védik, ám mivel 2005-től az EU egyáltalán nem működteti a textilpiac védelmét, ezért az ágazat vélhetően tönkremegy. Végezetül a szakszövetségek vezetői annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a májusi szoftvermeghibásodás óta sokkal pozitívabb a pénzügyőrök hozzáállása a feladatokhoz.

---