Rekordmennyiséghez közelít az idei búzatermés. A hazai vetésterület több mint háromnegyedén már learatták e kalászost, hektáronként átlagosan 5,2 tonna az eddigi hozam. A minőség kiváló: a mostanáig betakarított 4,6 millió tonna termény több mint 75 százaléka megfelel az étkezési minőségnek, búzából tehát az idén a szokásosnál több a kenyérnek való. A többi kalászosnál sem rosszabb a helyzet: a hozamok a tritikálénál és a tavaszi árpánál hektáronként 4,2 tonna körül alakulnak.
A fenti számadás a földművelésügyi tárca által életre hívott aratási koordinációs bizottság legutóbbi ülésén látott napvilágot. A szép termés ellenére a kevésbé tehetős kisgazdaságoknak gondot jelent az első uniós aratás. Egy részük nem ismeri az EU nyújtotta lehetőségeket, más részük kényszerhelyzetben van, ezért nem is tud élni a központi felvásárlás, azaz az intervenció novembertől esedékes intézményével. Már a föld széléről vagy lábon eladja a termést, méghozzá olyanoknak, aki szégyentelenül keveset ígérnek érte.
A kereskedők félrevezetik a gazdákat?
Obreczán Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnökségi tagja szerint a kereskedők néhol szándékosan félre is vezetik a tájékozatlan termelőket: rémhíreket terjesztenek. Azt akarják elérni, hogy a gazdák potom áron kiadják kezükből a búzát, ezért azt állítják, hogy a kormánynak egy fillérje sincs az őszi intervencióra. Az hiszi el ezt a mesét, aki nem tudja: az euró és étkezési minőség után tonnánként közel 26 ezer forintot fizető központi felvásárlás kiadásait nem a magyar állam, hanem a brüsszeli közös agrárkassza állja. Mégis vannak, akik bedőlnek, és tonnánként 20–22,5 ezer forintért túladnak a jó minőségű termésen, amiről 25 ezer forint alatt alkudni se volna szabad. Persze könnyű ilyet mondani, amikor szorongatják a kistermelőket a hamarosan lejáró éven belüli hitelek. A tízhektáros gazdával pedig nem áll szóba sem a raktár, sem a bank. Ha nem megy a kivárás, marad a gyors pénz, és vele együtt a veszteség.
A kicsik számára csak az összefogás lehet a menekülés egyedüli útja – vallja Szabó Csaba, a Fidesz gazdatagozatának Borsod megyei elnöke. A gazdálkodó a Hungária Közraktár Rt.-vel és a Raiffeisen Bankkal közösen kialakított raktározási konstrukciót ajánlja, amely az egyik megoldás lehet az intervencióig vagy a magasabb terményárak kialakulásáig szükséges termelői kivárásra. Elsősorban azoknak nyújtanak közraktári hitelt vagy fizetik ki előre – tonnánként 2-2,5 ezer forintos költség és kamat elszámolása mellett – az uniós intervenciós árat, akik saját telepükön tudják tartani a termést, azaz képesek az úgynevezett művi közraktározásra. Lehetőség van raktárak közös bérletére is, a lényeg azonban az, hogy ötszáz tonna alatt a közraktári finanszírozásra nincs szerződés. Ez pedig többnyire több termelő összefogását feltételezi. – Négyhektáros partnerem is van, tehát elvileg a kistermelők számára szintúgy adott a lehetőség arra, hogy várjanak az értékesítéssel addig, míg a piacon jobbra fordul a helyzet – jelentette ki Szabó Csaba.
Azoknak, akik nem tudják saját telepükön tárolni az eurokategóriájú és étkezési minőséget elérő búzát, az agrártárca tulajdonában lévő Concordia Rt. jelentheti a másik megoldást. A 23 telephelyen 400 ezer tonnás raktárkapacitással bíró cég nemrég tette közzé az uniós intervencióra épülő finanszírozási konstrukcióját. Hajdú Huba vezérigazgató ezzel kapcsolatban elmondta: az EU előírásainak megfelelően nyolcvan tonnánál kisebb mennyiséget nem fogadnak. Természetesen ez a korlát csak az intervenciós finanszírozási konstrukcióra felajánlott búzára vonatkozik, más esetben kisebb mennyiséggel is foglalkoznak. Nyilvános ajánlatukban minden költséget és pénzügyi feltételt előre közölnek, hogy utólag ne érje meglepetés a termelőket.
A 101,77 eurós novemberi intervenciós ár 90,5 százalékát kapja meg közraktárjegy formájában a gazdálkodó. A költségek – szállítmánytól függően – 2000–2500 forintot tehetnek ki tonnánként, az ár öt százalékát pedig árfolyamkockázat címén az intervencióig visszatartja a Concordia Rt. Erre azért van szükség – fejtette ki a vezérigazgató –, mert pontosan nem látható előre, hogy miként alakul az euró és a forint árfolyama, és ennek megfelelően hogyan változik a hazai fizetőeszközben meghatározott intervenciós ár. Az öt százalék visszatartásával tehát az előre nem látható helyzetekre biztosít mozgásteret a Concordia Rt. Ugyanakkor a cég a november elsején induló intervenció során az akkor érvényes árfolyamon utólag elszámol a termelővel. Nem árt tudni azt sem, hogy az intervenciós ár havonta 46 eurócenttel növekszik, és jövő év májusára, az intervenciós időszak végére eléri a tonnánkénti 104 eurót is.
Országos raktárhiány
A vezérigazgató szerint nem várható raktárhiány, mert mire betakarítják a napraforgót és a kukoricát, a betárolt búza egy része biztosan visszakerül a szabadpiacra. A Concordia Rt. 30-35 ezer tonnás kapacitást adott bérbe a feldolgozóknak, valamint 100-120 ezer tonna tárolására alkalmas raktárteret a kereskedőknek, ami az öszszes kapacitás 40 százalékát sem éri el. Hajdú Huba ezért úgy véli, nem állhat elő olyan helyzet, ami szükségessé teszi az agrártárca által minap kilátásba helyezett kényszerintézkedés – egyes raktárbérleti szerződések felmondásának – elrendelését.
Azok számára, akik a közraktárjegyük ellenében hitelt szeretnének felvenni, a Concordia Rt. négy pénzintézet konstrukcióját kínálja – jelentette ki Hajdú Huba. Az euróalapú hitel kamata évi 5-6 százalék. Mérleget vagy a termelő vállalkozásával, üzleti eredményeivel kapcsolatos iratokat akkor kérnek a bankok, ha a kölcsönt igénylő gazdálkodó még nem vezet számlát náluk. De a közraktárjegyre más pénzintézetek is meglehetős biztonsággal folyósítanak hitelt. Ez a bankkölcsön közvetlenül más, éven belüli termelési hitelek kiváltására is felhasználható. A termelő választhatja azt a megoldást is, hogy a búzát – novemberi intervenciós áron, a fentebb ismertetett feltételekkel – előre eladja a Concordia Rt. kereskedőcégének, a GMS ’96 Kft.-nek. Ilyenkor az ár az eurominőségnél, a költségek levonása után tonnánként 22 ezer, az étkezési minőségnél 24 ezer forint körül alakulhat. Nem árt tudni azt sem, hogy az intervenciós ár kényszermegoldás arra az esetre, ha a piac nem fizetné meg a búzáért a termelő által elvárható összeget. Az uniós gyakorlat azt mutatja, hogy a szabadpiaci árak rövid időn belül az intervenciós összeg felett állnak be. Ezért a termelőnek arra is lehetősége nyílik, hogy az intervenciós finanszírozási konstrukcióra lekötött búzát az érte kapott közraktárjeggyel kiváltsa, ha időközben több pénzt kínáló vevőt talál.
Ilyen vásárló már most is akad – állítja Uhercsák András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. A főként nagyüzemeket tömörítő érdekvédelmi szervezetnél német, szlovén, olasz kereskedőkről hallottak, akik a Dunántúl nyugati és déli tájain tonnánként 26-27 ezer forintot is megadnak a javító minőségű – tehát különösen kiváló – új termésű búzáért. A dunai uszályba rakott kenyérnek való tonnája is 26 ezer forintot kóstálhat. Ugyanakkor a szabadpiacon csakugyan a 20-22 ezer forintos ajánlat a gyakoribb, míg a takarmány minőségért csak 18-20 ezer forintot kínálnak. A kombájn mellett ez az ár még további 10–15 százalékkal alacsonyabb is lehet. Az nyer tehát, aki kivár. Rosszul jártak azok a termelők is, akik – nem tudván a 26 ezer forintos intervenciós árról – tonnánként 20 ezer forintért adták el a tavaszi árpát, amit 22-23 ezer forint alatt nem szabadna értékesíteni.
A tőkehiányos termelőket kellene segíteni
A tragédia azoknál a termelőknél következik be, akik nem találnak pénzes vevőt, vagy nem jutnak el a közraktárig – állapította meg a Magosz illetékese. Obreczán Ferenc kiemelte: az uniós rendszer nyújtotta biztonságból tőkehiány miatt kiesőket kellene megsegítenie az agrárkormányzatnak, ám az ígért támogatások egyre csúsznak, emiatt a gazdaköröknél már szándékosságra gyanakodnak. A legfontosabb a június 30-án fennálló, éven belül lejáró hitelek 50 százalékos kamattámogatásának meghosszabbítása lenne, legkésőbb november 15-ig. Több mint egy hete jelentette be az erről szóló döntést Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, ám a részletek még most sem ismeretesek. A múlt heti kormányülésre ígérték, hogy megszületik az intervenciós minőségnek nem megfelelő takarmánybúza és árpa, valamint az uniós felvásárlás hatálya alá nem tartozó rozs, zab és tritikálé felvásárlásának támogatásáról szóló rendelet, ám most arról hallani, hogy a szakminisztérium még egyeztet Brüsszellel. A tervek szerint az állattartókat illetné meg az ezen gabonafélék felvásárlása után felvehető féléves hitel kamatának 50 százalékos támogatása, illetve tonnánként és hetenként húsz forint támogatás, ha közraktárba helyezik a takarmányt.
Kérdés azonban, miért ilyen későn, jóformán a betakarítás után kezd hozzá a tárca a rendelet kimunkálásához. Miért nem jár támogatás a gabonatermelőknek is a közraktározás költségeinek csökkentéséhez? – tette fel a kérdést Obreczán Ferenc, akinek tudomása szerint ilyesfajta segítségre Szlovákiában van példa. A Magosz ezenkívül hiányolja, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) semmivel sem ösztönzi a kisebb termelőket az intervenciós felvásárlás előtt az összefogásra. A gazdakörök minden ellenkező híresztelés ellenére biztosak abban, hogy raktárhiány van az országban. Benedek Fülöp, az FVM közigazgatási államtitkára már a múlt hét elejére ígérte az intervenciós felvásárlásban részt vevő raktárak névsorát, ám ez mostanáig sem történt meg. Obreczán Ferenc szerint a tárcánál azon sem gondolkodnak, hogy hová rakják majd a termelők a napraforgót és a kukoricát, amelyekből az idén szintén rekordtermés várható.
A felvetett kérdésekkel és a várható intézkedésekkel kapcsolatban természetesen megkerestük az agrártárcát is, ahol arra hivatkozva, hogy még készül a kormány számára az előterjesztés, nem kívántak nyilatkozni lapunknak.
Négymillió hektoliter bor. Az idei szőlőtermés rekordtermést ígér: négymillió hektoliternél több bor kerülhet a pincékbe – mondta Sümegi József, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének (MSZBSZ) elnöke az MTI-nek. Tavaly 3,8 millió hektoliter bor készült hazánkban. Sümegi József utalt arra, hogy a nagy termés csökkentheti a szőlő felvásárlási árát. Néhány szakértő már most is úgy véli, hogy a múlt évi felvásárlási árak a rekordtermés miatt akár 30-40 százalékkal is csökkenhetnek. Egy kilogramm fehér szőlő már 35–40 forintért is megvásárolható lesz, a kék szőlő kilóját 50–60 forintért adják majd. Az MSZBSZ elnöke szerint ennek ellenére a magyar borászat számára elengedhetetlen lenne a literenkénti legalább 15–20 százalékos áremelés. Ezt indokolja, hogy az utóbbi időben növekedtek az alapanyagárak, az energia- és a szállítási költségek. A végtermék, azaz a bor ára ugyanakkor nemhogy emelkedett volna, hanem stagnált, néhány pincészet esetében pedig csökkent – tette hozzá a szakember. Az áremelkedést Sümegi József szerint az is indukálhatja, hogy a magyarországi borszállítók csak akkor lehetnek versenyképesek az unió piacán, ha minőségi terméket állítanak elő. A minőségi borkészítéshez fejlesztésekre van szükség, ahhoz pedig megfelelő önerőhöz, hiszen az uniós pénzek is csak így nyerhetők el. A minőségi termelést segítik a versenyek is – mondta Sümegi József. (MTI)
