Ellenzi a német kormány, hogy a Lengyelországból elűzött németek kártérítést követeljenek Varsótól ott maradt javaikért – mondta Gerhard Schröder német kancellár a lengyel fővárosban, jelezve, hogy a látogatást, gesztusa ellenére, Varsó és Berlin kapcsolatának a múltból örökölt problémája terheli. Hozzátette, hogy a német kormány nemzetközi jogi fórumokon is ezt az álláspontot fogja képviselni. Marek Belka lengyel kormányfővel folytatott megbeszélése után Schröder kijelentette: azt is ellenzi, hogy nemzeti központot hozzanak létre Berlinben a Lengyelországból, Csehszlovákiából és más kelet-közép-európai országokból elűzött németek emlékére, amint azt az Elűzöttek Szövetsége javasolja.
Néhány nappal korábban a lengyel kormányfő felszólította a német kancellárt, hogy a két nép közti teljes megbékélés érdekében utasítsa vissza a második világháború után kitelepített és vagyonuktól megfosztott németek kártérítési követeléseit, mert azok rontják a kétoldalú viszonyt.
*
Az Elűzöttek Szövetségének elnöke, Erika Steinbach viszont azt hangoztatta a német Die Weltnek adott nyilatkozatában, hogy a kancellár nem mondhat le mások nevében a kártérítések igényéről. Schröder vasárnap érkezett a lengyel fővárosba. Ő az első német kancellár, aki részt vesz a varsói felkelés évfordulós megemlékezésén. Úgy értékelte a lengyel állam meghívását, hogy az fontos lépés Európa egysége felé.
A szabadságért meg kell küzdeni, s életeket is kell áldozni – mondta vasárnap Colin Powell amerikai külügyminiszter, aki a megemlékezés alkalmából szintén a lengyel fővárosba érkezett. Az amerikai külügyminiszter elismerően utalt arra, hogy a lengyelek napjainkban is síkraszállnak a szabadságért, katonai segítséget nyújtanak az amerikai vezetésű nemzetközi koalíciónak az iraki nép szabadságának, jobb életének szavatolása érdekében. Powell szombat este óta tartózkodik Varsóban, s tárgyalt azóta Marek Belka lengyel kormányfővel és Wlodzimierz Cimoszewicz külügyminiszterrel. A későbbiekben találkozik Aleksander Kwasniewski államfővel is.
A második világháborús szövetséges hatalmak is felelősek részben a hatvan évvel ezelőtti, náciellenes varsói felkelés kudarcáért és más tragédiákért – adta értésre véleményét Cimoszewicz amerikai kollégájával közösen tartott sajtóértekezletén. A három szövetséges, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió nagy hibát követett el akkor is, amikor Európa felosztásáról döntött Teheránban és Jaltában – mondta, hangsúlyozva, hogy nem miniszterként, hanem magánemberként fejti ki véleményét ezekről a kérdésekről. „Olyan független, szuverén népek sorsáról döntöttek, amelyek vérüket ontották a szabadságért. Ilyesminek soha többé nem szabad megtörténnie” – mondta. Sérelmezte, hogy egyes országok – köztük Nagy-Britannia – levéltáraiban még mindig hozzáférhetetlen a kor számos fontos dokumentuma, márpedig – hangoztatta – „jogunk van megismerni a történelmi igazságot”. A lengyel miniszter ugyanakkor elismeréssel adózott azon amerikai harci pilóták emlékének, akik nagy kockázatot vállalva, többen életüket áldozva, Olaszországból a lengyel főváros fölé repültek a varsói felkelés idején, hogy segíteni próbáljanak a náci megszállás ellen harcoló lengyeleknek.
Powell azt mondta e kérdésekről, hogy a szövetségesek tettek ugyan bizonyos erőfeszítéseket a varsói felkelők megsegítésére, de elismerte, hogy azok nagyon korlátozottak voltak. A nemzetközi segítség nem volt elég jelentős és elég határozott ahhoz, hogy a felkelőket sikerhez segítse – ismerte el. Kijelentette, hogy ezentúl Lengyelország sohasem marad magára, amint hatvan évvel ezelőtt történt. Az Egyesült Államok mindig Lengyelországgal lesz, segíteni fogja demokráciájának és gazdaságának fejlődését – hangsúlyozta.

50 helyett 106 kilométer per órával száguldott, ennyit kell fizetnie