Vasfüggöny mögött a Délvidék

Tucatszámra fordítják vissza a magyarországi határátkelőkről a szerbia-montenegrói polgárokat. Augusztus elsején – az uniós rezsim következetes alkalmazásának kezdetén – az újvidéki Dnavnik napilap információi szerint 160 polgár előtt zárult le a határsorompó, mert úti okmányaik – amelyekkel korábban már átlépték a határt – nem voltak megfelelőek. Más információk szerint egész buszokat fordítottak vissza, tehát a Dnevnik által ismertetett adat feltehetőleg csak egy határátkelőre vonatkozott. Természetesen arról nincsenek adatok, hogy hány magyar volt a határról viszszafordított polgárok között. Az Újvidéken szerkesztett Magyar Szóban a napokban megjelent reagálások szerint azonban nem kevesen. A leggyakoribb szabálytalanság az volt, hogy az utazó útlevelében nem volt legalább egy üres oldal, ahová a magyar határszervek beüthetnék a pecsétet. A másik ok pedig, hogy a még érvényes – ám a pecsétekkel megtelt – útlevélben volt az ugyancsak érvényes vízum, a pecsétet azonban a közben beszerzett új útlevélbe lehetett csak beütni. Eddig ez nem volt gond, most azonban az új útlevélbe kell beüttetni a vízumot. Aki ezt nem tette meg, az szintén viszszafordulhatott. Mint a Magyar Nemzet már hírt adott róla, körülményesebbé vált a vízumigénylés is. Mellékelni kell egy okmányt, hogy a vízumigénylő alkalmazásban van vagy nyugdíja van, de mellékelhet bankszámlakivonatot vagy meghívólevelet. Ha szolgálati útra kérik a beutazási engedélyt, akkor szükség van a szolgálati út dokumentációjára, s bizonylatot kell mellékelni, hogy az illető rendelkezik annyiszor ezer forinttal – illetve annak megfelelő euróval –, ahány napot Magyarországon tölt.
A magyar határról visszafordított vajdasági magyarok csak némán szemlélhetik, amint a velük együtt élő szerb menekültek – a horvát útlevéllel, mert ők azt születésük jogán megkapták a horvát államtól – minden gond nélkül lépik át a határt. Ugyanúgy a vajdasági horvátok is, akik viszont nemzeti hovatartozásuk jogán nyertek horvát állampolgárságot, s vele természetesen domovnicát (útlevelet) is.
Aki pedig Erdélybe igyekezne a Vajdaságból, még nagyobb nehézségekbe ütközik. Románia szigorúbban alkalmazza az EU-előírásokat, mint némelyik uniós ország. A szerbiai és vajdasági utazási irodák egymás után mondták le erdélyi útjaikat. Egy konkrét esetről ad hírt az újvidéki Családi Kör hetilap. Az újság szerint a belgrádi román nagykövetségen a hosszú sorban várakozók közül csak kevesen kapnak vízumot. A zentai Domus utazási irodával Erdélybe készülő 59 turista közül mindössze 9 kapott beutazási engedélyt, az utat kénytelenek voltak lemondani. Különösen pünkösd előtt volt szigorú a román határ ellenőrzése. A csíksomlyói búcsúra igyekvők jó része a román vendégszeretettel csak a határátkelőn találkozhatott egy morcos egyenruhás személyében. Pedig akkor még hivatalosan életbe sem lépett a szigorítás, sőt nem is volt vízumkényszer. Az akkor Zsombolyánál visszafordítottak között volt e sorok írója is.