Az adatok szerint 2003. január elsején Magyarország lakossága 10 142 400 volt. E szám 2004. január elsejére 10 116 700-ra csökkent. Hazánkban a lakosság természetes fogyása 2002-ben ezer lakosra vetítve 3,5, míg 2003-ban már 4,1 százalék volt. Az ugyancsak tízmilliós portugál lakosság növekedése 2003-ban 0,4 százalékos volt. A szintén tízmilliós görög lakosság ugyanebben az évben stagnált az előző évhez képest.
A halálozási arányt tekintve a huszonöt uniós tagország közül az utolsó előtti helyet foglaljuk el: 2003-ban a magyar lakosság halálozási aránya ezer főre számítva 13,4 százalék volt, Litvániában 13,9 százalék. A legkedvezőbb az arány a katolikus Írországban, ahol a gyerekszületési arány is messze első az unióban.
A csecsemőhalandósági arányok különösen riasztó helyzetet mutatnak hazánkra nézve. Itt – csak Lettországot megelőzve – szintén az utolsó előttiek vagyunk ezer főre számolva a 2003-as 7,3 százalékos arányunkkal. Svédországban a legkisebb a csecsemőhalandóság: ott 2003-ban ez 2,8 ezrelékes volt. A Cseh Köztársaság 3,9, míg Szlovénia 4 ezrelékes csecsemőhalandósággal szintén az élen foglal helyet.
Ami a várható élettartamot illeti, 2003-ban a magyar férfiak 68,3 évre, a nők 76,6 évre „számíthattak”. Csehországban a megfelelő adatok 72, illetve 78,5 év, míg Szlovéniában 72,3, illetve 79,9 év.
origo.hu
Orbán Viktor-interjú a Kossuth Rádióban – élőben az Origón!
