Jurij Balujevszkij a megelőző csapás lehetőségéről tegnap a
NATO európai egyesített fegyveres erőinek amerikai parancsnokát, James Jonest fogadva beszélt. Mindez nem jelent nukleáris csapásokat, az eszközöket az adott térségbeli helyzet függvényében választják meg – mutatott rá a vezérezredes. E fenyegetést megfigyelők szerint helyi értékén kell kezelni, a beszlani túsztragédia utáni beszédében ugyanis Putyin elnök megelőző csapásokról nem szólt. Tény azonban, hogy az orosz hatóságok aktív nemzetközi hálózatok számlájára írták az utóbbi két hét terrorakcióit, amire a nyugati országok titkosszolgálatainak értesülései is bizonyos alapot adnak.
Az oroszországi eseményeket követők megjegyzik azt is, hogy a hatalom e határozottságához felzárkózik ugyan a társadalom, de az Egyesült Államok szeptember 11-éjével ellentétben nem zár össze a politikai elit, s a sajtó sem úgy viselkedik, mint három éve Amerikában.
*
Az orosz hatóságok azzal vádolják Maszhadovot és Baszajevet, hogy ők állnak a múlt héten lezajlott, legalább 335 túsz, felerészben gyerek halálát okozó iskolafoglalás hátterében. Lapunknak nyilatkozó szakértők úgy vélik, határvonalhoz érkezett a Kreml csecsen- politikája. Az ismert orosz elemző, a Nyezaviszimaja Gazeta volt főszerkesztője, Vitalij Tretyakov úgy vélte, ez idáig is kérdéses volt, miért nem sikerült likvidálni a gyilkos Baszajevet, s ennek okait nem kívánta firtatni, ám most, hogy az ország háborúba áll, már nem lehet kérdéses a legkeményebb fellépés. A beszlani tragédia után ugyanis semmi sem folytatódhat ugyanúgy, mint előtte. Egyértelmű tehát, hogy gyilkosokkal nem lehet tárgyalni, s minden áron meg kell semmisíteni őket, vélekedett a politológus. A nyugati kormányok ugyanakkor vonakodnak attól, hogy Maszhadovot a terroristák közé sorolják. Sőt, Nyugaton sokan ösztökélik Moszkvát, hogy kezdjen tárgyalásokat vele. Ezzel szemben az orosz külügyminisztérium ismét követelte Maszhadov két külföldi képviselője, az Egyesült Államokban, illetve Nagy-Britanniában menedékjogot kapott Iljasz Ahmadov és Ahmed Zakajev kiadását.
Az Egyesült Államok tegnap arra kérte Oroszországot, hogy tegyen erőfeszítéseket a csecsenföldi válság békés rendezésére. Richard Boucher külügyminisztériumi szóvivő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a beszlani tragédia sem változtatta meg Washington véleményét arról, hogy a csecsenkérdésre „politikai megoldást kell találni”. A szóvivő közölte, hogy az amerikai kormány munkatársai a múltban különféle csecsen csoportosulások képviselőivel találkoztak, és ilyen találkozók a jövőben is lehetnek, bár nincsenek rá konkrét tervek. Hozzátette, hogy terroristákkal persze nem állnak szóba. Mindehhez Donald Rumsfeld védelmi miniszter másutt némi meglepetésre még hozzátette, hogy nincsenek értesülései arról, hogy az al-Kaida keze is benne lett volna a beszlani vérengzésben.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elutasította, hogy az Egyesült Államok keressen politikai megoldásokat a csecsenföldi konfliktusra, és elmarasztalta Washingtont azért, hogy fenntartja kapcsolatait a Moszkva által terrorizmusban való részességgel vádolt csecsen szeparatistákkal. A kétszínű nyugati magatartást ostorozva előző nap hevesen kikelt azok ellen Putyin elnök is, akik (nyugaton) asszisztálnak a terroristáknak abban a reményben, hogy lecsíphetnek Oroszországból egy zsíros falatot. Putyin nyugati elemzőkkel találkozva azt mondta, hogy a csecsen szeparatistákkal fenntartott kontaktusok egyes amerikai politikusok hidegháborús mentalitását tükrözik. Egyben aláhúzta, hogy a beszlani terrorakciót semmiképpen sem lehet a csecsenföldi orosz politika visszahatásaként felfogni. Putyin mindenesetre jelezte, a Csecsenföldön tartandó parlamenti választásba igyekeznek minél több, különböző meggyőződésű embert bevonni.
Gerhard Schröder német kancellár szerint ugyanakkor a csecsenföldi rendezés során nem válhat kérdésessé Oroszország területi integritása. Schröder szerdán a parlament alsóházában, a Bundestagban válaszolt az ellenzék azon vádjaira, hogy nagyon távolságtartóan és visszafogottan foglal állást Oroszország Csecsenföld-politikájával kapcsolatban.
Vlagyimir Usztyinov főügyész a nap folyamán jelentést tett az elnöknek, első ízben hivatalosan elismerve, hogy a beszlani terrorkommandó több mint 1200 túszt ejtett. Usztyinov 326 túsz halálát erősítette meg. A kórházakban 727 embert kezelnek – mondta, megismételve: 31 terroristát likvidáltak, és egyet elfogtak.
Meghökkent a Nyugat. Visszatetszést, sőt meghökkenést keltett a volt szovjet tagköztársaságokban és másutt is Jurij Balujevszkij orosz vezérkari főnök azon kijelentése, hogy Oroszország kész megelőző csapást mérni a terroristák bázisaira a világ bármely térségében. Nyugati megfigyelők szerint mindez veszélyes a nemzetközi jogra, és félreérthetetlenül utánozza a megelőző csapásról szóló, erősen vitatott amerikai koncepciót, amelynek jegyében az Egyesült Államok tavaly megindította az iraki háborút. A szakértők úgy vélik ugyanakkor, hogy az orosz fenyegetés nem az egész világra vonatkozik, hanem csak a Moszkva által az orosz érdekszférába tartozó területekre, vagyis a volt szovjet tagköztársaságokra, legfőképp pedig a kaukázusi és közép-ázsiai régióra. Jonathan Eyal brit Oroszország-kutató szerint a „célország” Örményország, Azerbajdzsán, és az öt közép-ázsiai volt szovjet köztársaság lehet. Nagy a feszültség azonban Oroszország és Grúzia között is, mivel az új grúz vezetés nagy erőfeszítéseket tesz Dél-Oszétia ellenőrzés alá vonására. (MN)
