Inflációt szül az olajár?

Tart a gazdasági élénkülés az eurózónában, ám a globális kereslet esetleges visszaesése vagy az olajárak drágulása a növekedés kockázatát rejti magában – állapítja meg az Európai Bizottság negyedéves jelentésében. A bizottság nem módosította korábbi, idei évre vonatkozó 1,7 százalékos, és a jövő évi 2,5 százalékos növekedési prognózisát, azt teljesíthetőnek minősítette, hozzátéve, hogy a mérsékelt ütem nem elegendő arra, hogy lényeges változást idézzen elő a munkaerőpiacon. A hordónkénti 53 dolláros olajár máris hatást fejt ki az inflációra, mivel a termelők áthárítják az áremelkedést a végső felhasználókra, ami visszatartja a vásárlókat a költekezéstől. Az eurózóna növekvő kivitelének köszönhetően a vártnál gyorsabb volt az év elején a GDP növekedése: az első negyedévben 0,6 százalékos, míg a másodikban 0,5 százalékos.
Joaquin Almunia pénz- és gazdasági ügyekben illetékes bizottsági tag az EU pénzügyminisztereinek értekezletén közölte, hogy ez az ütem tartós marad, s így a 2004. évi növekedés a két százalék fölé is kerülhet. A bizottság jelentése nem igazolja ezt a derűlátást, maga Almunia is az „alacsony fogyasztói bizalomról és a foglalkoztatottság lassú javulásáról” beszélt. Az eurózóna azért sebezhető a világgazdasági kereslet változásaival, mert mind a fogyasztók, mind a vállalkozók óvatosak a kiadásokban.
A bizottság mindenesetre óvatos derűlátással értékelte, hogy a „fogyasztói hitelek növekednek, a nyári hónapokban emelkedett a kiskereskedelmi eladások menynyisége, s bővülnek a lakáscélú vásárlási hitelek is.” Almunia a munkaerő-piaci szabályozás lazítására, illetve a kiadások mérséklésére szólította fel a kormányzatokat. Egyben hangsúlyozta, hogy a tagországoknak be kell tartaniuk az államháztartás hiányára megszabott háromszázalékos, illetve a GDP-arányos államadósságra vonatkozó hatvanszázalékos küszöböt. Az EU 25 tagországa közül 12 nem tartja be ezeket az Almunia szerint „létjogosultságukat igazoló korlátokat”.
Egyébként a bizottság országok megnevezése nélkül figyelmeztetést adott ki az EU-tagállamoknak arról, hogy érvényben vannak a maastrichti kritériumok, azok folyamatban lévő reformja ellenére is. „A tagországok kötelezettsége, hogy a korlátok átlépése esetén korrekciós intézkedéseket tegyenek, változatlanul érvényben van” – szögezte le a bizottság.