Kérdések a kancelláriáról

A Medián tudomása nélkül szivárogtatta ki a megrendelő, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) Stratégiai Elemző Központja (Stratek) a társadalom vallási viszonyaira vonatkozó felmérés eredményeit a Népszabadságnak. A közvélemény-kutatás tálalása a történelmi egyházak ellenvetéseit váltotta ki.

A Stratek amolyan politikacsináló műhely – vallja az elemző központ honlapján Szekeres Imre, a MeH most elmozdított általános politikai államtitkára. Laptársunk hétfői száma pedig többek között ezeket állapította meg a Medián Közvélemény- és Piackutató Kft. által végzett országos reprezentatív felmérésére hivatkozva: „A magyar társadalom többsége szerint az egyházaknak nem szabad politizálniuk; a megkérdezetteknek csupán 13 százaléka kötődik valamely nagy keresztény egyházhoz; a megkérdezettek 43 százaléka úgy ítéli meg, hogy az egyházakat teljes mértékben a híveknek kellene fenntartaniuk.” A cikk részét képezte a kancelláriaminiszter egyházügyi tanácsadójának, Budai Péternek a végkövetkeztetése: „A különböző anyagi privilégiumok juttatásával a kormány nem tesz mást, mint hozzásegíti az egyházakat jelenleg bizonyítottan csekély mértékű társadalmi legitimációjuk mesterséges növeléséhez.”
Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára szerint mindez tendenciózus és elnagyolt képet fest az egyházakról; az egyházak valós támogatottságát sokkal inkább kifejezi a legutóbbi népszámlálás, amelynek során az emberek háromnegyed része kereszténynek vallotta magát. Legutóbb a Magyarországi Református Egyház zsinati irodája kommunikációs szolgálata foglalt állást az ügyben: „Attól félünk, e vizsgálat pártpolitikai PR-tevékenység eszköze.” A reformátusok arra következtetnek, a kérdőívek nem megfelelően érdeklődtek, leegyszerűsítő kérdéseket tartalmaztak. Leszögezik: pártpolitizálniuk valóban nem kell az egyházaknak, ám a társadalom (polisz) ügyei iránt mégis komoly felelősséget kell tanúsítaniuk. Hangsúlyozzák, az egyházak egyházközségei önfenntartók, hitéletüket teljesen a hívek finanszírozzák, az egy százalékokat pedig csak azoktól kapják, akik azonosulnak az egyházak szolgálatával.
Jobban örültünk volna, ha azt a tanulmányt publikálják, amelyet mi írtunk és adtunk át a Strateknek, vagy ha legalább előzetesen betekinthettünk volna a megjelent cikkbe – mondta lapunk érdeklődésére Hann Endre. A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet igazgatója azt is érzékeltette: nem biztos, hogy ők ugyanoda tették volna a hangsúlyokat, mint a cikkíró. Hann ugyanakkor úgy vélekedett, a megjelent írás éppen annyira pontos vagy pontatlan, amennyire pontosan vagy pontatlanul egy rövid újságcikkben vissza lehet adni egy szociológiai elemzés lényegét. Amint az igazgató szavaiból kiderült, a kérdéseket a megrendelő állította össze, ezeken azonban egyeztetett finomítások történtek. A Medián vezetője kinyilvánította, a kérdőív szakmailag vállalható volt a cég számára, mivel abban nincsenek sugalmazó kérdések, az ellentétes álláspontok pedig maradéktalanul fel lettek kínálva.