Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter a tél közeledtére hivatkozva beszámolt a hajléktalanok helyzetét javítani kívánó kezdeményezésekről is. Elmondta: hamarosan elindul a „befogadó falu” nevet viselő kísérleti program, melynek célja a fővárosba, illetve a Budapest határában található erdőkbe költöző hajléktalan családok vidékre költöztetése, egy egyelőre még meg nem nevezett kistelepülésre. Bővíteni kívánják mintegy 900 férőhellyel az átmeneti szálláskapacitást is, illetve növelni az utcán dolgozó szociális munkások számát. Szeretnék, ha az aluljárókban is normális állapotok alakulnának ki, ám a miniszter szerint – bár ez rendcsinálással is megoldható lenne –, nem céljuk a hajléktalanok kiszorítása ezekről a területekről. Göncz Kinga kifejtette: Magyarországon harmincezerre becsülik a hajléktalanok számát, akiknek kétharmada Budapesten él.
A kormányszóvivői tájékoztatón – bár a kormány most nem döntött erről – Göncz Kinga beszámolt a roma évtized programról is. A roma integráció évtizede jövőre kezdődik, és nyitó eseménye Bulgáriában 2005. február 2-án lesz. A programban részt vevő kilenc közép-európai és balkáni ország részben nemzeti költségvetéséből, részben pedig nemzetközi forrásokból kívánja finanszírozni kisebbség oktatási, egészségügyi, foglalkoztatási és lakhatási felzárkóztatását.
*
Tagadta tegnap Batiz András kormányszóvivő, hogy negatívan diszkriminálna a kormány egyes médiumokat, köztük lapunkat is. Arra a kérdésünkre, hogy akkor miért nem hívták meg lapunkat több mint egy hete a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által tartott háttér-tájékoztatóra, megismételte: a meghívottak listáját maga Gyurcsány állította össze, méghozzá annak alapján, hogy szerinte mely orgánumok állnak hozzá kellő affinitással a múlt hét végén tartott Haladó kormányzás című konferenciához. Nem tagadta ugyanakkor Batiz lapunknak azt az információját, hogy a konferencia örvén tartott tájékoztató egyik témája az volt: hogyan lehet a legelőnyösebben képi anyagokat készíteni a hivatalban lévő miniszterelnökről. További kérdéseinkre nem volt hajlandó válaszolni, így arra sem, hogy milyen alapon tesz különbséget Gyurcsány Ferenc a különböző médiumok között.
Arató nem felelős. Batiz András szerint Arató Gergely, az Oktatási Minisztérium frissen kinevezett államtitkára nem tartozik semmilyen felelősséggel azért a kijelentésért, amelyet Zuschlag János lemondott MSZP-s képviselő a társaságában tett, otromba viccet faragva a nyilasok által a Dunába lőtt zsidókról. Ismert: Zuschlag kijelentése után Aratóhoz fordult (akivel egyébként együtt kívántak megemlékezni a nyilasterror áldozatairól a Terror Háza előtt), és arról érdeklődött, hogy az államtitkár milyen autóval és már szolgálati sofőrrel érkezett-e a helyszínre. Arató sem akkor, sem később nem kommentálta képviselőtársa kijelentéseit.
135 millió pártrendezvényre. A kormányszóvivői tájékoztatón egyébként beszámoltak arról, hogy mennyibe került a Haladó kormányzás konferencia magyarországi megrendezése. Batiz szerint a biztosítás költségei 55 millió forintra rúgtak, a szállás, étkezés és közlekedés számlái pedig 80 millió forintot tettek ki. Ismert: a rendőrség korábban a rendezvény biztosításának költségeit 100 millió forintra tette, erre a szóvivő azt mondta, hogy kérdezzük meg a rendőrséget az előzetes becslésével kapcsolatban. Ugyanakkor kiderült az, hogy a Batiz által közölt adat csak az őszödi biztosítási költségeket foglalja magában. Kérdésünkre, miszerint kitől és mennyiért béreltek autókat a kormány- és államfők, illetve küldöttségeik szállítására, elmondta: többségüket a Köztársasági Őrezred gépkocsijaival utaztatták, és emellett 2,6 millió forintért bocsátott rendelkezésükre járműveket az Audi.
Jelentős bérnövekedés? A Hír TV kérdésére, miszerint a keddi, jólétről folytatott vitanapon miért állította azt Gyurcsány Ferenc, hogy emelkednek a reálbérek, amikor az aznap délután nyilvánosságra hozott KSH-adatok szerint az év első nyolc hónapjában, a Bokros-csomag óta először csökkentek a reálkeresetek, László Boglár kormányszóvivő kifejtette: 2002– 2003-ban jelentős bérnövekedés következett be, és ebben az évben a kormány a keresetek szinten tartását vállalta. Ugyanakkor kijelentette: jövőre 6 százalékos béremelkedéssel számolnak, tehát a tavalyi és tavaly előtti adattal ez összesen már 30 százalékos lesz.
Győzött a zöldlobbi. A kormány ülésén, megváltoztatva korábbi álláspontját, döntött arról, hogy nem a súly-, hanem a darabalapú termékdíj bevezetését támogatja. Batiz András elmondta: ezt az üdítős, illetve ásványvizes palackok, valamint műanyag szatyrok után kellene fizetniük azoknak a cégeknek, amelyeknél a 2003-as újrafelhasználási arány romlik. A szóvivő nem volt hajlandó tájékoztatást adni arról, hogy a kabinet miért változtatta meg álláspontját ebben a fontos kérdésben.
Fidesz: Veszett már több is. Balatonőszöddel és Gyurcsány Ferenccel összefüggésben érte már nagyobb kár is a magyar államot, mint 135 millió forint, amikor a miniszterelnök még üzletemberként „ellízingelte” a kormányüdülő egy részét – nyilatkozta lapunknak Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője. Ugyanakkor hangsúlyozta: bár nehéz eldönteni, hogy ez az öszszeg sok vagy kevés egy ilyen rendezvényre, biztosan el lehetett volna költeni hasznosabb célokra is a pénzt. Példaként említette, hogy a hátrányos helyzetű emberek érdek-képviseleti szervezeteinek idei költségvetését ennél nagyobb összeggel kurtította meg a kormány. A hajléktalanokkal kapcsolatos tervről úgy fogalmazott: sem a kormány, sem a fővárosi vezetés nem akar helyben gondoskodni a fedél nélkül élőkről. – Úgy látszik, ahogy Demszky visszajött, a hajléktalanoknak menniük kell – fűzte hozzá Halász.
Nemzetközi intés
a kormánynak
Az Article 19 (nevében az ENSZ alapokmányának 19. szakaszát megjelenítve, amely a véleménynyilvánítás szabadságáról szól) nemzetközi jogvédő szervezet lapunk megkeresésére nyilatkozatban jelezte véleményét a sajtótermékek diszkriminálásáról: „Egy kormány feladata annak lehetővé tétele, hogy az információk szabad áramlása diszkrimináció nélkül minden médiavállalkozás felé érvényesüljön. Ennek kötelessége előírás a nemzetközileg elismert, a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló jogszabályban. Az Article 19 nagy aggodalommal venné tudomásul, hogy van olyan kormány, amely egy bizonyos szerkesztőség politikai irányvonala miatt megtagadja attól információi átadását.” – Egy ilyen döntés beszűkíti a közérdeklődésre számot tartó témák megvitatásának lehetőségét, s aláássa a közvélemény ellenőrző szerepét, amelyet a média tölt be a demokráciákban, mint azt az Emberi Jogok Európai Törvényszékének jogértelmezése is tartalmazza – véli Sara Buchanan, a szervezet európai ügyekkel foglalkozó tisztviselője.
