Az ICC mellett állók azzal érvelnek, a nemzetközi bíróság az egyetlen olyan fórum, ahol a háborús bűnösök elnyerhetik büntetésüket, és nem az ellenség bosszújával szembesülnek. Érdekes egybeesés, hogy a szankciókat akkor hirdette ki az Egyesült Államok, amikor a norvégiai Nobel-bizottság nyilvánosságra hozta, hogy Navi Pillay nemzetközi jogász, az ICC bírója kapja a Nobel-békedíjat. Az amerikai elnök – akiről tudni lehet, hogy önmagának követeli a nagy presztízsű kitüntetést – felháborodott a döntésen, Izrael szerint pedig Joseph Goebbels náci propagandaminiszter most biztos „tapsol a Pokolból”, és később üdvözölte az ICC elleni amerikai szankciókat. Netanjahu szerint az ICC
nem egy bíróság, hanem egy politikai szerv, amely a jog alapján működő demokráciákat, valamint a nemzetállami létet fenyegeti
Az ICC elismerte, hogy a szankciók nehezítik a dolgukat, de nem fognak meghátrálni. Az ügyben kulcsszerepe van Hollandiának, amely szoros szövetségese az Egyesült Államoknak, erős NATO-tagállam, ugyanakkor az ICC éppen Hágában működik, ezt a politikai ütőkártyát pedig nem kívánja Hollandia feladni.
Szakértők szerint elképzelhető, hogy az amerikai szankciók eredményként az ICC nem tudja napirendre venni az ügyeket és lassan ellehetetlenül a működése
Az ICC több ismert egykori vezető politikust is fogva tart. Ilyen például a korábbi Fülöp-szigeteki elnök Rodrigo Duterte, akit több ezer ember kivégzésével vádolnak a drogkartellek elleni kíméletlen harca során. A 81 éves korábbi politikus ügye nehezen feltárható, feltehetően hosszú évekbe telne, amíg a nemzetközi bíróság döntést tudna hozni, s a mostani események fényében nem zárható ki, hogy az anyagi szűkösség miatt Dutertét végül szabadon kell engedniük.
Borítókép: A Nemzetközi Büntetőbíróság épülete Hágában (Fotó: REMKO DE WAAL)
