KSH: Csökkentek a reálkeresetek

Az idén az első nyolc hónapban a bruttó nominális átlagkereset nyolc, a nettó átlagkereset hét százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit; a fogyasztóiár-index 7,1 százalékos növekedése mellett ez 0,1 százalékos reálkereset-csökkenést jelent – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A reálkeresetek utoljára a Horn-kormány idején, a Bokros-csomag bevezetése után csökkentek.

Ez év első hét hónapjában a bruttó nominális átlagkereset 8,6 százalékkal, a nettó 7,3 százalékkal, a reálkereset pedig 0,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaságban átlagosan 2,789 millió volt 2004 első nyolc hónapjában, ami 0,9 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2004. január–augusztusban 141 400 forint volt, a versenyszférában dolgozók átlagosan 134 500 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 158 200 forintot kerestek. A bruttó nominális keresetek a versenyszférában 9,7 százalékkal, a költségvetési területen 5,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A legmagasabb átlagkeresetű gazdasági ág, ágazat a pénzügyi tevékenység volt, 309 200 forinttal. A legalacsonyabb átlagkeresetűek a textília-, a textiláru-, illetve a bőrtermék- és lábbeligyártásban, a máshova nem sorolt feldolgozóiparban, a szálláshely-szolgáltatásban, a vendéglátásban, továbbá a mezőgazdaságban és az építőiparban foglalkoztatottak voltak.
A nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 91 500 forintnak felelt meg január–augusztusban – ezen belül a fizikai 68 800, a szellemi foglalkozásúaké 118 200 forint volt – 7 százalékkal nőtt a tavaly január– augusztusihoz képest. A nemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem 148 500 forint volt, amely 8,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét.
Az alkalmazotti létszám átlagot meghaladó növekedése volt megfigyelhető az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, kereskedelem, javítás, építőipar, egyéb közösségi személyi szolgáltatás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágakban. A hagyományosan létszámvesztő bányászat és mezőgazdaság mellett a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetgazdasági ágban, s a feldolgozóiparban csökkent jelentősebben a létszám.
A költségvetés három fő területén – az oktatásban, az egészségügyben és a közigazgatásban 0,7– 1,4 százalék közötti volt a létszámcsökkenés, ám az egészségügyi ágon belül a humán-egészségügyi ellátást ennél nagyobb, 2,9 százalékos csökkenés jellemezte, míg a szociális ellátásban 1,8 százalékkal emelkedett a létszám.