Megfélemlített belorusz ellenzék

Harmadik napja tartanak a hét végi fehéroroszországi választások tisztaságát megkérdőjelező minszki ellenzéki tüntetések. A hatalom az ellenzéki vezetők megfélemlítésének és kompromittálásának eszközét alkalmazva igyekszik kihúzni az elégedetlenség méregfogát.

Mintegy száz, Alekszandr Lukasenko ellen tüntetőt tartóztattak le Minszkben az utóbbi két napban. A Nemet mondunk a zsarnokságra feliratú transzparensek alatt felvonuló, főképp fiatalokból álló néhány száz fős tömeget a rohamrendőrség nagy számban kivonult alakulatai oszlatták fel. Az összecsapásban többen megsebesültek, köztük Nyikolaj Lebedko, az ellenzéki Egyesült Polgári Párt vezetője is.
A belügyminisztérium sajtóosztályának vezetője egyébként azzal indokolta a fellépést, hogy a szervezők nem kértek engedélyt a tüntetésre. Az erre vonatkozó törvényi feltételeknek egyébként nem könnyű megfelelni Fehéroroszországban. A tömegtüntetések engedélyeztetésére vonatkozó kérést tizenöt nappal a tervezett esemény előtt kell benyújtani az illetékes hatóságnak, az pedig, ha meg is adja az engedélyt, rendszerint valamilyen városközponton kívüli, elhagyott parkot jelöl ki helyszínül. A Lukasenko kormánya uralta tömegtájékoztatás ráadásul az ország ellenségeként, a Nyugat ügynökeként mutatja be az ellenzéket.
A tegnapi nap egyébként főként a gyorsított bírósági eljárások jegyében zajlott. Ehhez kapcsolódva beadványban kérte Fehéroroszország főügyészét a Szabadság Rádió minszki tudósítója, hogy indítson büntetőeljárást az újságírói tevékenység jogellenes akadályozását tiltó törvény alapján. A hatóságok ugyanis akciójukkor nem kímélték a tömegtájékoztatási eszközök munkatársait sem. Feltehetően orosz nyomásra hirtelen szabadon engedték a Lukasenkóról korábban bíráló hangú könyvet írt moszkvai újságírót, Pavel Seremetet, akit még vasárnap állítólagos garázdaság miatt tartóztattak le.
Moszkvában az inkább csak papíron létező orosz–fehérorosz államszövetség titkárának kijelentésére kapták fel a fejüket. Pavel Borogyin szerint „Oroszországot cárok irányítják, Putyin hatalma istentől ered”. Szerinte ezért népszavazáson kellene módosítani az orosz alkotmányt is, hogy Putyin második elnöki megbízatása után is államfő maradhasson. Putyin elnök szóvivője sietve határolódott el Borogyin javaslatától, mondván annak nincs köze a valósághoz.