Kenyérpirító, hajszárító, számítógépes egér, kis rádió – más-más funkciójú, viszonylag olcsó termékek, amelyeknek fogyasztóvédelmi szempontból legalább egy közös jellemzőjük van: már nincs rájuk kötelező jótállás. Egy tavaly novemberben hatályba lépett kormányrendelet ugyanis módosította azon tartós fogyasztási cikkek csoportját, amelyekre jár – és nem jár – a kötelező garancia. Általánosságban szólva azon tartós fogyasztási cikkekre nem kell már jótállást vállalni, amelyek bruttó eladási ára nem haladja meg a tízezer forintot. A jogszabályban felsorolt jótállásköteles termékek sora enyhén szólva is hiányos, mivel több háztartási kisgép nem is szerepel benne – így azokra akkor sem jár jótállás, ha az áruk meghaladja a tízezer forintot. A mellékletből kimaradtak a bútorok is.
Ha a kötelező jótállás megszűnt is bizonyos termékekre, a szavatosság megmaradt – mondta érdeklődésünkre Kathi Attila, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) szóvivője. Az FVF tájékoztatója szerint a különbség az, hogy a garanciális terméknél a vevőnek nem kell bizonyítania, hogy vétlen annak meghibásodásában. A jótállással az eladó kötelezettséget vállal arra is, hogy a jogszabályban meghatározott egy év (de ennél hosszabb időtartam is adható) alatt a termék hibátlanul fog működni. Amennyiben az adott árucikkre nincs jótállás, csak szavatosság, az eladó csupán azért vállal felelősséget, hogy hibátlan terméket adott át a vevőnek, és a vásárlónak bizonyítania kell, hogy vétlen a meghibásodásban. Kathi Attila ezt kiegészítette azzal: a jelenlegi szabályozás folytán a szavatossági idő első fél évében sem kell a vásárlónak bizonygatnia a vétlenségét. – Az első hat hónapban törvényi vélelem védi a fogyasztót, vagyis a jelzett hibát gyárinak kell tekinteni. A fél év lejárta után a vásárló kötelessége a bizonyítás – fogalmazott a szakember, hozzátéve: a szavatossági idő két évig tart (beleértve az említett első hat hónapot is). Előfordulhat, hogy a kereskedő akkor is jótállást vállal a termékre, ha az a jogszabály szerint nem kötelező – mondta még az FVF szóvivője.
Érdemes tudni: a garanciát elsősorban a gyártó vállalja, ám a kereskedő továbbítja: az eladónak joga van jótállást vállalni egy termékre, amelyre a gyártó nem adott, de a három év gyári garanciát a törvényes minimumra csökkenteni is. A kormányrendeletben megjelölt tízezer forintos értékhatár így különös helyzeteket is teremthet. Például: egy tizenkétezer forintos fényképezőgép a jogszabály szerint jótállásköteles, egy tízezer forint alatti masina már nem. Ha a garanciális gépet árleszállításon adják el 9990 forintért, a jótállás elvileg érvényét veszti. Ez esetben a vevő vagy hiába kéri a garancialevél érvényesítését, vagy – szerencsésebb esetben – a kereskedő ráüti pecsétjét a dokumentumra. (Mint Kathi Attilától megtudtuk, a kitöltött garancialevéllel a kereskedőnek vállalnia kell a jótállást.) Nem csoda, hogy a fogyasztóvédelmi szervekhez folyamatosan érkeznek panaszok a törvényi szabályozás megváltozása miatt – nemcsak vásárlók, hanem kereskedők is megkeresik a felügyelőségeket, amelyek a problémás esetekben szakvéleményt adhatnak ki, ügydöntő szerepük nincs, mivel a békéltető testületek döntenek.
A korábbi jogszabály szintén szabott minimális értékhatárt a jótállás tekintetében, ez azonban – 1991-es rendeletről lévén szó – háromezer forint volt. Tény, hogy jelenleg több terméket soroltak a tízezres küszöbbel érintettek közé, ráadásul egyes cikkek kikerültek a garanciális körből, mint például a bútorok – mondta lapunknak Morvay György jogász, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) tanácsadója, utalva arra: hiába jelezték, hogy a jótállásköteles tartós fogyasztási cikkek között a bútorok nem szerepelnek, ennek ellenére e termékeket nem foglalták be a jogszabályba. – A probléma többször felmerült a konferenciákon, meghallgatásokon. Ígéretet kaptunk arra: felülvizsgálat esetén gondolkoznak azon, hogy a bútorokat viszszaveszik a garanciális termékek sorába – tette hozzá a szakember, megjegyezve: az uniós tagországok egyik-másikában egyáltalán nem szabályozzák a kötelező jótállást, mivel a piac úgyis kikényszeríti a garanciavállalást. – Elképzelhető, hogy három-négy év múlva Magyarországon sem lesz szükség ilyen törvényre – vélekedett a jogász. Tapasztalatai szerint az éleződő verseny miatt a legtöbb hazai cég akkor is jótállást vállal a termékre, ha az nem kötelező. – Ha egy tízezer forint alatti cikkre az egyik boltban nem kapja meg a vásárló a garanciát, érdemes átmenni egy másikba. Lehet, hogy ott valamivel többe kerül, viszont garanciális a javítása – fűzte hozzá Morvay György. Mint mondta: tendencia, hogy a tartós fogyasztási cikkek árai egyre csökkennek, viszont a háztartásokban is jóval gyorsabban cserélődnek e termékek.
A laza szabályozás eredményeként a garanciavállalás kötelezőn túli gyakorlata kereskedőnként változik. Egy ismertebb magyarországi hipermarket egyik áruházában érdeklődésünkre elmondták, hogy ők akkor vállalnak a tízezer forint alatti termékekre is jótállást, ha maga a gyártó is vállalja. – A világmárkák esetében a készítő általában az olcsóbb termékekért is jótáll, az ismeretlenebb gyártók kevésbé – tájékoztatott az illetékes. Egy másik üzlethálózatban nem mérlegelnek, minden egyes műszaki cikk garanciális, ártól függetlenül. A bútorok esetében – amelyekre, mint fentebb említettük, egyáltalán nem jár garancia – szintén eltérő a gyakorlat. Az egyik nagy bútoráruházlánc egyéves jótállást vállal minden nála forgalmazott bútorra, másutt a gyártó adja a garanciát. Itt a vevőszolgálat munkatársa abban nem volt biztos, hogy az olcsóbb, pár ezer forintos kis bútorokra jár-e a jótállás. Az egyik legolcsóbb hálózat minden termékére hároméves garanciát biztosít, míg egy fővárosi bútorboltban – az eladó tájékoztatása alapján – előfordul olyan áru is, amelyre a gyártó nem vállalja a garanciát, így ők sem adják meg. Ez főleg az importbútoroknál fordul elő – tette hozzá a hölgy, aki – tévesen – úgy tudja: a szavatosság ma már egyenlő a jótállással.
A fogyasztóvédők tapasztalatai szerint sok kereskedő nem ismeri a jogszabályi változásokat, de még a szavatosság pontos időtartamát sem. Természetes, hogy az eladók gyakran még tájékozatlanabbak: egy tízezer forint alatti számítástechnikai eszköz vásárlásakor e cikk íróját a pénztáros lelkiismeretesen figyelmeztette a nem létező garanciajegy érvényesítésére – a termékre ugyanis a tavalyi kormányrendelet alapján nem járt és nem is adtak jótállást.
NEM JÁR JÓTÁLLÁS tízezer forint bruttó eladási ár alatt a vízmelegítő, párologtató, szagelszívó berendezésekre, ventillátorokra, gyógyászati segédeszközökre és készülékekre, üzenetrögzítőkre és kihangosító szerkezetekre, televíziókra, antennákra, videomagnókra, lemezjátszókra, magnókra, CD-lejátszókra, hangfalakra, mikrofonokra, fényképezőgépekre, kamerákra, távcsövekre, mikroszkópokra, teleszkópokra, iránytűkre, személyi számítógépekre, monitorokra, nyomtatókra, számológépekre, kalkulátorokra, írógépekre és szövegszerkesztőkre, órákra.
ÁRMEGKÖTÉS NÉLKÜL JÁR JÓTÁLLÁS a hűtő-, mosó-, mosogatógépekre, vasalókra, mikrosütőkre, porszívókra, varró-, fúró-, csiszoló-, sövényvágó- és fűnyíró gépekre, elektromos és láncfűrészekre, a szivattyúkra, motoros kapákra, telefonokra, telefaxokra.
A RENDELETBŐL KIMARADTAK, tehát nem jár jótállás rájuk: csaptelepek, bútorok, egyes háztartási kisgépek (például kenyérpirító, hajszárító, villanyrezsó, turmixgép, kézi mixer, elektromos kávé- és húsdaráló).
(Forrás: 151/2003. kormányrendelet)
