Hír: az ukrajnai elnökválasztás második fordulója 22,5 millió dollárba kerül, de a központi választási bizottság ez idő szerint nem rendelkezik ekkora összeggel, 14 millió dollár hiányzik. Bizony-bizony, mondhatnánk – Ukrajna közállapotait konstatálva –, hogy még a gyerekcipőben járó vagy pszeudodemokráciák működtetése is sok pénzbe kerül. Másik végletként vehetjük a világ élenjáró demokráciáját (az Egyesült Államokat), ahol a kampánnyal együtt milliárdnyi dollárt költöttek a múlt heti választásokra, s máris levonhatjuk a következtetést, hogy egy demokrácia fejlettségi foka mutat némi párhuzamot a működtetésére költött pénzösszeggel.
Létfontosságú népszavazásokra készülve mi is szembesülünk ezzel a tétellel. A kórház-privatizáció megakadályozása és a kettős állampolgárság megadásának kérdése olyan horderejű ügyek, melyek nem függhetnek az úgynevezett politikai elit szűk köreiben megszülető döntésektől.
Épp elég baj, hogy a népet csak most kérdezik meg! Ilyen alapon már másfél évtizede megkérdezhették volna, hogy szabad-e ellopni a közvagyont, amit mégiscsak a két keze munkájával hordott össze, de ki is kérhették volna a véleményét, hogy az összetartozás minimális jeleként megadja-e az állampolgárságot határon túli honfitársainak.
Aligha véletlen hát, hogy az urnamenet költségeit azonnal felhánytorgatták a hatalom jelenlegi birtokosai, akiknek csupán az életrajzuk áll antagonisztikus ellentétben a demokrácia fogalmával. Márpedig aki egy demokratikus rendszerben fél megkérdezni hatalmának forrását, a népet, annak nem a pénze hiányzik a népszavazáshoz, hanem a bátorsága.
origo.hu
Magyar szavak, amiket szinte senki sem ismer – Ön tudja mit jelentenek?
