Nem járult hozzá a másodfokon eljáró bíróság a Katonai Fellebbviteli Ügyészség indítványához, hogy a Bácskai-per tegnapi tárgyalásán meghallgassák Kulcsár Attilát, akit a K&H Equities Rt.-nél elkövetett milliárdos sikkasztással gyanúsítanak. A bróker Szegeden nyilatkozhat a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ tisztségéből felfüggesztett vezetőjével fenntartott kapcsolatáról, ugyanis a Fővárosi Ítélőtábla felülbírálatra alkalmatlannak tartotta az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítéletét, ezért új eljárás lefolytatására a Csongrád Megyei Katonai Tanácsot utasította. A másodfokú bíróság végzése szerint eljárási szabálytalanságok nyomán megalapozatlanul ítélték el és fokozták le honvéddé hivatali visszaélés miatt nem jogerősen Bácskait.
A vád képviselője szintén azon az állásponton volt, hogy a dandártábornok perében nem használhatták volna fel bizonyítékként azokat a telefonlehallgatási jegyzőkönyveket, amelyek Kulcsárral folytatott beszélgetéseit rögzítették. A titkos adatszerzés célja ugyanis nem Bácskai tevékenységének tisztázása volt, hanem Szász Károly volt felügyeleti elnök megveretése után a PSZÁF mint objektum védelme.
A Fővárosi Ítélőtábla részben megalapozottnak értékelte a védelem azon kifogását is, hogy a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának vezetője magas rangú állami vezetőket (Kiss Péter kancelláriaminisztert, Tóth András nemzetbiztonsági államtitkárt és Zsohár Istvánt, az NBH volt igazgatóját) tanúkénti meghallgatásuk előtt dolgozószobájában fogadott.
*
Bácskai védője egyébként már nem Ilcsik Sándor, hanem Böle Dezső, aki szerint Tóth András tanúvallomása „hemzseg az ellentmondásoktól”. Az MSZP-s politikus váratlanul jelent meg az első- fokú bíróság színe előtt, ezért a védelem erre nem tudott felkészülni. Emlékezetes, Tóth nem azon a napon jelent meg a bíróság előtt, amikorra az idézése szólt. A bíró ekkor megszakította Papp Csabának, az ORFK egyik főrendőrének a meghallgatását, és soronkívüliséget biztosított a nemzetbiztonsági államtitkárnak.
Tegnap az eljáró ügyész az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárást kért, a védelem felmentést indítványozott, Bácskai János pedig azt hangoztatta, hogy nem követett el bűncselekményt. Az ítélőtábla az új elsőfokú eljárásban iránymutatásként megszabta az elsőfokú bíróságnak a vádlott és a már meghallgatott tanúk újbóli meghallgatását, Kulcsár Attila azon nyomozati vallomásainak beszerzését, amelyek érintik Bácskai Jánost.
A bróker az ügyészség előtt tett közokiratba foglalt gyanúsítotti vallomásában terhelő nyilatkozatot tett Bácskai Jánosra is. Ezek szerint az alkusz Kodela Lászlóval, a Miniszterelnöki Hivatal volt helyettes államtitkárával, Mészáros Jánossal és Kelemen Lászlóval abban állapodott meg, hogy a szabálytalan pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatos rendőrségi vizsgálat lezárása érdekében a dandártábornoktól kérnek segítséget, akinek – a tervek alapján – Papp Csabával, az SZBEI gazdasági bűnözés elleni osztályának vezetőjével kellett felvennie a kapcsolatot. A nyomozó hatóság egyébként tavaly júliusban megtagadta a nyomozást az ügyben, ezt a döntést azonban az ügyészség hatályon kívül helyezte. Kulcsár beszámolt arról is, hogy Kodela két hét múlva közölte vele: minden rendben van, majd kért ötmillió forintot. Az alkusz azt nem tudta, hogy a pénzt végül ki kapta. Kulcsár vallomása szerint Kelemen László lakásán is találkozott a tábornokkal, akinek átadott egy listát azokról az iratokról, amelyeket a PSZÁF (ebben az időben a felügyelet rendelkezett a legtöbb információval a visszaélésekről, aminek feltárását lassítani akarta a bróker) elől akart elvonni. Ezt a listát később Molnár Csaba, az ORFK pénzmosás elleni osztályának akkori vezetője kezében látta viszont a befektetési tanácsadó.
origo.hu
Magyar szavak, amiket szinte senki sem ismer – Ön tudja mit jelentenek?
