Növekedett az infláció

Januártól október végéig hét százalékkal drágult az élet Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal tegnap publikált adatai szerint tavaly ilyenkor 6,3 százalékkal voltak alacsonyabbak a fogyasztói árak.

Bár az áremelkedés üteme mérséklődött, az októberben mért árszínvonal még mindig 6,3 százalékkal haladja meg a 2003-as esztendő azonos időszakának árait. Az idei első tíz hónapban az infláció hétszázalékos volt. Az eredmény nagyjából megfelel az elemzők várakozásainak; a KSH által tegnap publikált adatokból a szakemberek arra következtetnek, hogy decemberben hat százalék körül alakulhat a havi pénzromlás mértéke.
Szeptemberhez képest októberben átlagosan fél százalékkal emelkedtek az árak. Ennél mérsékeltebben, 0,3 százalékkal drágultak az élelmiszerek, ami az importtermékek közötti versenynek és az erős forintnak köszönhető. A csoporton belül ugyanakkor kiugróan emelkedett az olcsó termékek ára, a disznózsírért például kilenc, a szalonnáért 3,3, a párizsiért és a kolbászféleségekért két százalékkal kellett többet fizetni a múlt hónapban szeptemberhez képest. A változás leginkább a nyugdíjasokat terheli meg, hiszen ők jövedelmüknek csaknem a harmadát fordítják élelmiszerekre.
Tavaly októberhez képest a zsír 46, a cukor 25, a sertéshús 22, a tojás és a kenyér pedig tíz-tíz százalékkal drágult. Az idényáras élelmiszerek ára csökkent, csakúgy, mint a tartós fogyasztási cikkeké.
Átlagon felül, 7,7 százalékkal drágultak egy év alatt a szolgáltatások. Októberben a csatornáért 19, a helyi tömegközlekedésért 17, a szemétszállításért pedig 16 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy esztendeje. Alaposan megugrott a háztartási energia ára is. Figyelemre méltó, hogy az infláció két ötödét a megemelt forgalmi- és jövedékiadó-változások okozták – vagyis a pénzromlást az állam adóéhsége generálta.
A tavaly októberi fogyasztói árindexhez mért, 6,3 százalékos inflációt az előzményekhez képest kedvezőnek minősítették a szakemberek, némiképp megoszlik azonban a véleményük arról, mi következik ebből. Egy részük arra számít, hogy a jövő évi infláció az év végére négy százalék körül alakulhat, a jegybank pedig már novemberben újra csökkentheti az alapkamat mértékét. A Dresdner Bank londoni befektetési részlegének elemzői szerint a laza költségvetés, a 9,5 százalékos folyó fizetésimérleg-hiány és a jegybank függetlenségét aláásó törvénymódosítási vita miatt a kamatcsökkentés kétséges. Előrejelzésük alapján nem lesz tartható a jövő évi inflációs célsáv sem, ha folytatódik a pénzügypolitika szigorának fellazítása.
Akárhogy alakul is a jövőben, az uniós szinthez képest a magyar infláció még mindig magas. A KSH táblázatából kiderül: a szeptemberben mért 12 havi árváltozási ütem nálunk 6,7 százalékos volt, míg az EU egészében 2,1 százalékos. A különbség több mint háromszoros.