Az egészségügy nem üzlet

A kormány nem akar változtatni a szolidaritáson alapuló közfinanszírozáson az egészségügyben – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Egészség nem üzlet című, a Fidesz által kezdeményezett parlamenti vitanapon. Gógl Árpád (Fidesz) kijelentette: pártja nem híve az üzleti típusú rendszernek.

Beteg a magyar egészségügy – jelentette ki a kormányfő, majd ebből a gondolatból levezette: a magyar konzervativizmus is beteg, mert szerinte az nem konzervatív politika, amely ellenségesen, a kommunistákat megszégyenítő módon érvel az állami monopólium helyreállítása érdekében. Mint mondta, a kórház-privatizációs népszavazás ügyében arról szól a vita, hogy ki üzemeltesse a kórházat, a rendelőintézetet, kinek a kezében legyenek a magánorvosi praxisok, és nem arról, hogy ki fizesse ki a számlát. Úgy vélte, amíg kormányon volt, a Fidesz belátta, hogy pusztán állami forrásból a beteg magyar egészségügy nem gyógyítható, ám mára bármilyen korábbi elvüket hajlandók feladni, ha úgy látják, népszerűségre tehetnek szert. – Az egyébként éles antikommunizmusáról ismert párt a politikában összefeküdt Thürmer Gyulával, és ma Thürmer–Orbán- paktum van az egészségügyben – fogalmazott a kormányfő. Rácz Jenő egészségügyi miniszter azt hangsúlyozta: súlyos visszalépést jelentene az egészségügy számára, ha a kórház-privatizációs népszavazáson az igenek kerülnének többségbe, de a kormány tiszteletben tartja a nép akaratát.
Gógl Árpád (Fidesz) kijelentette: pártja nem az üzleti típusú, hanem a szolidaritás elvén alapuló egészségügyi rendszer mellett áll ki. A népszavazási igen esetére kormánypárti politikusok által kilátásba helyezett visszaállamosításra utalva Gógl átadta Gyurcsány Ferencnek Gerő Ernő egykori bizalmas anyagát, amely az 1950. szeptemberi államosítás módszereit taglalja. Mint mondta, nem volna jó, ha az akkor történtek megismétlődnének. Hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a népszavazási kérdés nem utal arra, hogy a már létrejött, magánkézben lévő szolgáltatásokon változtatni kellene.
Kuncze Gábor (SZDSZ) szerint akik igenre buzdítanak a kórház-privatizációs népszavazáson, azok azt kérik, hogy az államszocializmus utolsó maradványára mondjunk igent. Csáky András (MDF) úgy vélte: a magántőkének helye van az egészségügyben, de hiba volna a „javak birtoklásában” jelentős szerephez juttatni a befektetőket.

Burány Sándor (MSZP) előhozta azt a Rácz Jenő és Kökény Mihály szájából már többször elhangzott állítást, hogy a kórház-magánosítást megtiltó igen szavazatok győzelme esetén fel kellene mondani a vatikáni szerződést, és viszsza kellene adni előző tulajdonosainak az egyházi egészségügyi intézményeket. Semjén Zsolt fideszes képviselő, a KDNP elnöke erre reagálva szemenszedett hazugságnak nevezte, hogy szerzett jogokat is veszélyeztethetne a népszavazás, mely a vatikáni szerződéssel sincs összefüggésben.