Molnár-ügy: első fokon felmentés

Mindhárom vádpont alól felmentette és az államot a perköltség viselésére szólította fel a Fővárosi Bíróság (FB) elsőfokú ítélete a Molnár Csaba rendőr alezredes és társai ellen indított perben. A döntés ellen az ügyész fellebbezett, így az eljárás a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.

A három vádlott teljes felmentésével zárult a Molnár-ügy néven ismert büntetőper elsőfokú eljárása, miután tegnap az FB Szebeni László vezette tanácsa kimondta: Molnár Csaba, Dér Zoltán és Tarche Bassam nem követték el a terhükre rótt államtitoksértést, hivatali visszaélést és vesztegetést. – Az alezredest és vádlott-társait akkor sem marasztalhatta volna el a bíróság, ha a lehallgatási jegyzőkönyvek tartalmát nem zárja ki az eljárásból, hanem bizonyítékként értékeli azokat – hangsúlyozta indoklásában Szebeni László.
A korábban a brókerbotrány pénzmosási szálát vizsgáló rendőrtiszt ellen a Nemzetbiztonsági Hivatal más célból engedélyezett lehallgatási jegyzőkönyvei és feljelentése alapján indítottak vizsgálatot. A vád szerint 2003 nyarán Molnár mint az ORFK pénzmosás elleni osztályának vezetője, néhány ezer forint értékű ajándékokat és süteményt fogadott el Bassamtól, amiért cserébe, hivatali kötelességét megszegve, jogtalan előnyhöz juttatta a pénzváltókat, és államtitokká minősített információkat adott át nekik. A bíróság kizárta a bizonyítékok köréből a telefonlehallgatási jegyzőkönyveket, mivel azok figyelembevétele sértené a titkos lehallgatások célhoz kötöttségének alkotmányos elvét. A vád csak következtetéseket tartalmazott a lehallgatási jegyzőkönyvek kapcsán, de konkrét adatokat nem – tette hozzá a bíró. A lehallgatási jegyzőkönyvek célhoz kötöttségéből következik, hogy az ilyen adatszerzés nem jelenthet készletre való gyűjtést – fogalmazott a bíró. A bíróság a vádlottak és a tanúk vallomása, valamint a szakértői vélemények alapján nem látta bizonyítottnak a bűncselekmények elkövetését, Molnár esetében pedig kimondta: az alezredes a munkáját végezte, amikor kapcsolatot tartott a pénzváltókkal. Az államtitoksértés, illetve hivatali visszaélés vádjáról szólva a bíró megjegyezte: nem történt kiszivárogtatás, de ha történt volna, az a társadalomra veszélyesség hiányában akkor sem lenne bűncselekmény.
Turi András ügyész felfüggesztett börtönt, pénzbüntetést, valamint lefokozást kért az alezredesre, vádlott-társai esetében pedig felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbüntetést indítványozott. Az ügyész az ítélethirdetés után bejelentette: mindhárom vádlott esetében, korábbi indítványukat fenntartva, fellebbeznek a határozat ellen.