Amikor a Medgyessy-kormány tavaly júniusban eldöntötte, hogy a húszmilliárd forintért épülő óbudai telephelyre költözteti az anyagi gondokkal küszködő Magyar Televíziót (MTV), az ügyben illetékesek szentül állították: a 2005-ös szilveszteri műsort már az új, óbudai telephelyről sugározza majd a köztévé. A kitűzött időpontig alig maradt tíz hónap, és eközben a köztévé vezetése még azt sem döntötte el, hogy milyen szervezeti struktúrával indul neki a székházépítésnek. De ami még ennél is fontosabb, az sem dőlt el, hogy ki lesz az a beruházó, aki számára ez az üzlet évtizedekig busás hasznot hozhat az adófizetők pénzén. Aki ugyanis felépíti az új székházat, az rendelkezhet majd óvatos becslések szerint is legalább húsz éven át az épületben bérlőként helyet foglaló MTV humán- és anyagi erőforrásaival, illetve eszköztárával. Hogyan juthatott a köztelevízió ilyen helyzetbe? Az eladósodott MTV 1999-ben eladta az Állami Privatizációs és Vagyonügynökségnek (ÁPV Rt.) a Szabadság téri épületét, ehhez a feltétel pedig az volt, hogy állami forrásból 2003. december 31-ig új telephelyet kap. Az építkezés megkezdésére folyósított 2,5 milliárdot a tévé azonban másra költötte, és a székház a mai napig csak látványtervek szintjén létezik. Az Orbán-kormány létrehozott egy korlátolt felelősségű társaságot, a Millenniumi Média Kft.-t, azzal a céllal, hogy az a székházberuházást levezesse. 2000 júniusában pedig kihirdették az épület tervrajzpályázatának nyertesét: a győztes a WestEnd City Center megrajzolásában is jeleskedő, Finta József vezette Finta és Társai Építész Stúdió lett. Az épület akkori tervezett költsége 5,5 milliárd forint volt, amelyet hitelből kívánt fedezni a kormány, „az építkezés megkezdésére pedig bankgaranciák fognak rendelkezésre állni”, mondta az eredményhirdetésen Szabó László Zsolt, az MTV Rt. akkori elnöke. Az akkori tervekkel a mostaniak annyiban egyeznek meg, hogy az új központot továbbra is Óbudán kívánják megvalósítani. Korábban már itt alakították ki a köztévé díszletgyártó műhelyeit is a Bojtár utcában, így a teljes MTV-bázis a Bécsi út közelében foglalhat helyet.
A kormány PPP (Public Private Partnership), azaz a hosszú távon megtérülő, közcélú beruházások magánbefektetők bevonásával történő megvalósításának rendszerében kívánja felépíteni az MTV új központját. Amikor az első tavalyi nyilatkozatok elhangzottak a Bojtár utcai beruházásról, a pályáztatás elkezdését még 2004 decemberére tették, aztán ez a dátum folyamatosan csúszni kezdett, és abban a hónapban csak a „székházépítés második mérföldkövének” nevezett szerződés köttetett meg a Pénzügyminisztérium és az MTV között. A megállapodás lehetővé tette, hogy az új gyártóbázis felépüljön, és elhárította az akadályokat a majdani beruházó és egyben építő cég pályáztatása elől. – A beruházás előfeltétele egy átfogó szervezetfejlesztési program megvalósítása volt, amit az MTV kuratóriumának elnöksége október elsején jóváhagyott – közölte az eset kapcsán Holub Katalin, a köztelevízió szóvivője.
Közben az új székháznak helyet adó terület előkészítési munkálatait a Millenniumi Média Kft. tavaly novemberben már megkezdte, hogy ne járjon le az arra szóló építkezési engedély. Jaczkovics László, a médiumot felügyelő közalapítvány ellenőrző testületének fideszes tagja közben azt hangsúlyozta: a PM rögzítette a szerződéshez csatolt levelében, hogy a megállapodás alapjául szolgáló televíziós reorganizációs terv megalapozottsága bizonytalan, számos hibát és gyengeséget tartalmaz, ezért szükséges annak felülvizsgálata. Ez a dokumentum – mutatott rá Jaczkovics László – leszögezi, hogy a reorganizációs terv bizonytalanságaiból eredő felelősséget a PM nem vállalja, azt áthárítja az MTV Közalapítvány és az MTV Rt. elnökeire. Jaczkovics azt is megjegyezte: a pénzügyi tárca annak ellenére írta alá a szerződést, hogy az a médiatörvénybe ütközik. A jogszabály ugyanis meghatározza, hogy a közszolgálati médiumok készülék-üzembentartási díjai a lakosságtól az ORTT-n és a közalapítványokon keresztül jutnak el a közmédiumokhoz. Ezzel szemben a PM-nek tett ígérete szerint a közalapítvány most azt vállalja, hogy – mivel már nem a lakosság fizeti e díjakat, hanem a kormány – a költségvetésből érkező pénzt egyenesen a majdani magánvállalkozónak adja. Mindez az ellenzéki delegált szerint odavezet majd, hogy az MTV-nek nem marad elegendő bevétele közszolgálati feladatai ellátására, és teljesen kiszolgáltatott anyagi helyzetbe kerül egy mesterségesen monopolhelyzetbe hozott magánvállalkozóval szemben. Jaczkovics azt is hangsúlyozta, hogy korábban a médiahatóság már elutasította a szerződés jóváhagyását.
Elfogadhatatlan az új székházra vonatkozó koncepció Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője szerint is. Szerinte így a köztévé épülete magántulajdonná válna, és ez jóval drágább, mintha állami pénzből építenék meg. A szóvivő negyven évre tette a bérleti díj fizetését, aminek lejárta után sem kerülne a tévé székháza köztulajdonba. Czeglédi László, az MTV-t felügyelő közalapítvány kuratóriumi elnöke nem értett egyet a vádakkal. Azt mondta, hogy a legátláthatóbb konstrukciót kívánják elkészíteni. Azt pedig korábban is megjegyezte: a köztévé jelenlegi székháza sem áll köztulajdonban, mert azt az MTV eladta az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek.
Jaczkovics László szerint a Gyurcsány-kormány úgy építi fel a székházat, hogy nem bocsát megfelelő költségvetési forrásokat a köztévé rendelkezésére, és a hitelfelvételre sem biztosít kormánygaranciát.
– Szerez viszont egy magánbefektetőt, és annak pénzéből úgy készítteti el a székházat, hogy azt az MTV-nek majd bérelnie kell. A borsos bérleti díjat viszont csak a következő kormányzati ciklustól kell kifizetnie – érvelt Jaczkovics, majd kiemelte: a magas díjat vélhetően nem tudja kigazdálkodni a társaság, ami a jövőben is a költségvetési pénzekre szorítja a köztévét. Kifogásolta ő is, hogy a magánbefektetői konstrukció nem szól későbbi tulajdonszerzésről sem, csak kizárólag hosszú távú bérletről, vagyis a beruházás busás megtérülése után is a magánbefektető marad a tulajdonos.
– Az MTV a bérlet lejárta után sem szerez tulajdont, legfeljebb bérlő maradhat a saját székházában további díjfizetés fejében – mondta.
A legfrissebb sajtóhírek szerint is késik, még a kiírás véglegesítésénél tart az óbudai gyártóbázis felépítésére és üzemeltetésére vonatkozó pályázat. A köztévé menedzsmentjének egyik, neve mellőzését kérő tagja azt állította: egészen biztos, hogy az ez év decemberére tervezett időpontra nem készül el a létesítmény. Az MTV-t felügyelő közalapítvány kuratóriumi elnökségének egyik, hasonlóképpen nyilatkozó tagja szerint is a székházavatás „2006-os dátuma célként ki van tűzve”, ám a mihamarabbi átadás nem élvez mindenek feletti elsőbbséget. Barinkai Péter, a Millenniumi Média Kft. ügyvezetője pedig február közepén nyilatkozta lapunknak, hogy a korábbi tervekhez képest „ebben a hónapban már nem lesz pályázati kiírás”, vagyis a székházépítés még elhúzódhat.
Luxusáruház és szálloda? A Szabadság téri székház eladásáról idén ismét tárgyalásokat kezdeményezett az ÁPV Rt. A Magyar Hírlap szerint két komoly érdeklődővel is egyeztet a vagyonkezelő: egy kanadai ingatlanbefektetési vállalkozással és egy Várszegi Gáborhoz – Magyarország egyik leggazdagabb emberéhez – köthető konzorciummal. A lap szerint az egykori tőzsdepalotára tett első, két és fél milliárdos árajánlat után már négymilliárd fölötti összegekről tárgyal az ÁPV Rt., amely az épületet korábban kétszer is eredménytelenül próbálta eladni. Emlékezetes: 1999-ben az állam még hatmilliárd forintot fizetett az ingatlanért. Egyelőre bizonytalan, hogy az esetleges vevő mit kezd majd a Szabadság téri épülettel. A Várszegi-féle csoport célja az lehet, hogy abból egy luxusáruház-szálloda együttest alakítsanak ki. Hasonló céllal pedig tavaly nyári értesüléseink szerint is jelentkezett egy török befektető. A gondot azonban továbbra is az okozza, hogy az MTV egy ideig még biztosan nem hagyja el az épületet, mert addig marad bérlőként a Szabadság téren, amíg elköltözhet a Bojtár utcába.
