Napi sajtószemle

Financial Times

José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének a legrosszabb hete volt azóta, hogy tavaly novemberben megkezdte munkáját, írja a globális terjesztésű brit pénzügyi lap. Barroso 100 napot töltött eddig munkában és e forduló hatalmas bírálatot váltott ki mind a médiából, mind pedig saját adminisztrációja részéről. A volt portugál miniszterelnököt gyengeséggel és következetlenséggel vádolták. Biztosi csapatát szakmailag felkészületlennek tekintik. Csapatának tagjai saját véleményüket hangoztatják, és a külső szemlélőnek úgy tűnik, nem uralkodik fegyelem a bizottságban. Először Dalia Grybauskaité, a pénzügyi tervezésért és költségvetésért felelős litván biztos közölte, hogy „nehezen lesz védhető” a bizottság állásfoglalása az unió költségvetéssel kapcsolatos következő tárgyalásán, ahol a regionális segélyeket fele-fele arányban osztanák meg a régi tagállamok és a szegény, újonnan csatlakozó, volt kommunista tagállamok között. Ezután Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős lengyel biztos tért el a hivatalos vonaltól, amikor közölte, hogy Ukrajna 2015-re csatlakozhat az unióhoz. Hübner asszony szóvivője erre közölte, hogy megjegyzései érvénytelenek, mert az újságíróknak írásban átadott beszéde nem hangzott el. A francia konzervatív Le Figaro napilap szerint Barroso gyenge elnök, aki a „francia–német házaspár foglya” és aki minden kívánságukat rohan teljesíteni. A német lapok „szlalomozó” kommunikációs stratégiájáért bírálták, amelyikben egyik nap keményen liberálisnak mutatkozik, másnap viszont a szakszervezetek szociális programjai barátjának. A brit lap súrlódásokról tudósít Verheugen vállalkozáspolitikai és ipari biztossal is. Az újságírók is egyre elégedetlenebbek. Az olasz újságírók arról panaszkodnak, hogy sajtótájékoztatókon nyelvüknek nem biztosítják a megfelelő fontosságot, és Barrosót azért is támadták, mert az újságírókat kitiltották az uniós adófizetők által támogatott éttermekből.

Helsingin Sanomat

Moszkva a balti országokkal a győzelem napjának 60. évfordulójáról folytatott vitájába most Finnországot és Lengyelországot is belekeverte – írja a legnagyobb példányszámú finn napilap. Komoly, több hónapja tartó polémiákra adott okot, hogy Oroszország az ünnepségekre a balti államok vezetőit is meghívta, hiszen ez utóbbi államok álláspontja szerint a náci csapatok kiűzése a szovjetek bejövetelével csak egy újabb megszállás és véres diktatúra kezdetét jelentette. A nemrégiben kiadott lengyel nyilatkozatok Moszkva szerint „arcátlan próbálkozások arra, hogy a második világháború történelmét újraírják”. Az orosz külügyminisztérium újabban Tarja Halonen finn köztársasági elnököt is bírálta, mert kifejtette: Finnországnak a Szovjetunió ellenében vívott védekező-honvédő háborúja
a világháborútól független, külön háború volt.