A román csatlakozásról az Európai Parlament szocialista frakciójának tagja, a francia Pierre Moscovici készített jelentést és állásfoglalási indítványt, amely tartalmazza egyebek között Gál Kinga módosítását is, amely a magyar kisebbség jogainak fokozottabb tiszteletben tartására szólítja fel Romániát.
Olli Rehn, az Európai Bizottság bővítési biztosa hosszú felszólalásában sürgette az Európai Parlament Strasbourgban ülésező képviselőit, hogy szavazzák meg Románia és Bulgária csatlakozását. Romániát illetően Rehn elmondta, hogy bizottsága felhívta Bukarestet: a csatlakozáshoz reformokat kell végrehajtania, különösen a közigazgatásban és az igazságügyben, valamint a korrupció elleni harc, a versenyképesség és a környezetvédelem területén. Rehn kiemelte még a szervezett bűnözés elleni küzdelem és a külső határok fölötti ellenőrzés szükségességét.
A tegnapi vitában Gál Kinga néppárti képviselő javasolta, hogy mondjanak igent Románia belépésére, de ezt csak úgy tudja megtenni, ha szeptemberben ismét ellenőrizhetik a vállalások román részről történő teljesítését. Gál kiemelte, hogy számos megoldatlan kérdés vár még tisztázásra, mint például a környezetvédelem területén kért átmeneti mentességek, a korrupció, az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságai, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása, a magyar nyelvű felsőoktatás, az állami magyar egyetem ügye, a csángók kulturális jogai, a magyarság és a székelyföldi autonómia törekvései, valamint a nemzetközi intézmények által is kritizált választási törvénykezés kisebbségi szervezeteket diszkrimináló előírásai. A nyugat-európai példák azt mutatják: létezik európai gyakorlat ezen kérdések megoldására. A képviselő hozzátette: számára különösen fontos a másfél milliós őshonos erdélyi magyarság, amelynek a csatlakozás növelheti esélyét az önigazgatásra és az autonómiára.
Gál Kinga figyelmeztetett arra, hogy az EP „legyen határozott a számonkérésben akkor is, ha a mindenkori kormányok delegációi mást kívánnának, hiszen a problémák elfedése a tagállamok lakossága felé demoralizáló hatású lenne, amely az unió hanyatlását vonná maga után”. A képviselő elmondta: ez a román lakosságnak is érdeke.
Időközben az Európai Parlament támogatta a luxemburgi elnökség törekvését, hogy a korábbi kudarc után sikerüljön megegyezni a tagállamok között az EP-képviselők statútumáról. Ez rendelkezne az egységes javadalmazásról is, amelyre főleg a bővítés óta kialakult jelentős fizetésbeli különbségek miatt lenne szükség.
A magyar kormány bízik abban, hogy az Országgyűlés a parlamenti pártok konszenzusára építve adja meg a Bolgár Köztársaság és Románia uniós csatlakozási szerződésének aláírására vonatkozó felhatalmazást – közölte László Boglár kormányszóvivő budapesti sajtótájékoztatóján. Elmondta azt is: Magyarország kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a vállalások megfelelő és időben történő teljesítéséhez, „ezt jeleztük akkor is, amikor a védzáradék kialakítását kezdeményeztük”.
Bizottsági vita a kolozsvári incidensről. A magyar diplomácia élesen tiltakozik minden olyan politikai szándék ellen, amely a március végi kolozsvári incidenseket megpróbálja összekapcsolni a közelmúlt vajdasági magyarellenes atrocitásaival – hangsúlyozta a külügyi tárca politikai államtitkára az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén. „A két kolozsvári incidens magyar nemzetiségű szenvedő alanyai maguk sem állították, hogy etnikai jellegű támadás érte volna őket” – hangsúlyozta Bársony András. A külügyi bizottság a Kolozsvárott március 27-ről 28-ra virradó éjszaka, illetve egy nappal később történt incidens ügyét tárgyalta, amelyek során magyar nemzetiségű személyeket támadtak meg. Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke közölte, hogy a külügyi bizottság delegációja Bukarestbe utazik és az incidensekről szót vált a kormány tagjaival, a bizottságok vezetőivel, valamint a romániai magyarság képviselőivel sorra kerülő megbeszéléseken. (MTI)
