E sarkalatosan fontos témában tartott konferencián kiadott budapesti nyilatkozatban azt a mondatot olvastam: „A népesség létszámát Európa legtöbb országában már csak növekvő mértékű bevándorlással lehet fenntartani.” Ez ténymegállapítás, kritika vagy buzdítás?
– Ez a demográfiai mutatók szigorú törvénye. Ha csökken a lakosság, de mégis szükség van valakikre, akik a munkát elvégzik, munkaerőre van szükség. Ez két módon lehetséges. A társadalom vagy fenntartja a saját létszámát, amikor a munkát vállalni tudók gondoskodnak az idősebb nemzedékről, vagy ennek hiányában külföldről munkaerőt importálnak.
– Miért nem lehet őszintének lenni, és azt mondani, igenis, van harmadik lehetőség? A közel-keleti modell: jöjjön valaki egy adott munkára, majd annak befejeztével menjen haza.
– Ez történik nálunk is. Kétszázezer, elsősorban Erdélyből származó munkavállaló dolgozik nálunk, ha hirtelen elmennének, nagy nehézségekkel kellene szembenéznünk. De van más lehetőség is. Pontosan ez volt a budapesti konferencia célja. Vagyis az, hogy minden eszközzel kell segíteni a családokat. Elsősorban azokat a családokat, amelyek készek gyermeket vállalni. Minden eszközzel segíteni kell az anyaság intézményét, akár főállásban is. Az, hogy nálunk jelenleg száz nőre száznegyvenegy gyermekvállalás jut, még a saját reprodukciónkra sem elég. Saját fenntartásunkra száz anyánként 210-220 gyermek kellene. Ez a szám egész Európában jóval kétszáz alatt marad. Ezért van nagyfokú migráció. A számok azt mutatják, hogy 2025–2030 körül az Európai Unió lakossága húsz-harmincmillióval fog csökkenni. (Egy darabig ez nem lesz érezhető a nagyfokú bevándorlás miatt).
– Miért nem lehet itt is egy kicsit őszintébben szembenézni a tényekkel? Európában van egy ország, ahol ez nem így van, a mélyen katolikus Írországra gondolok. Modellként is érdemes megvizsgálni.
– Ők az egyetlen kivétel. Hogy ez ott vallási alapon van, vagy csak egyszerűen jól érzik magukat az asszonyok anyaszerepben, nem tudom. Vagy megoldott a családtámogatás, az otthontámogatás, az óvoda-, az iskola- és az oktatás támogatási rendszere.
– Kételkedem azon szakértők véleményében is, akik szerint pozitív „korreláció” áll fenn a gazdagodás, a jobb anyagi helyzet, a jobb anyatámogatási infrastruktúra és a gyerekszám növekedése között. Sajnos mintha pontosan fordított lenne az összefüggés: minél gazdagabbak vagyunk, annál önzőbbekké válunk, és annál inkább nem akarjuk a gyerek „nyűgét”. Nem így van?
– Európában és máshol is a gazdasági gyarapodás mindig együtt járt a népesség növekedésével. Egy darabig. Majd a család lehetőségének beszűkülését eredményezi. Ez fakadhat abból, hogy például a tanulási folyamat nagyon elhúzódik. 26-27 évesen állnak először munkába a fiatalok, ám a munkahelyek is bizonytalanok. Ok még, hogy drága a lakás, és kevés a támogatás.
– Az Egyesült Államok példája viszont ennek az ellenkezőjét mutatja. Ott sokkal magasabb a felsőoktatásban részt vevők száma, tehát később állnak munkába arányaikban a fiatalok, és sokkal kevesebb támogatást kapnak szülés esetén. Ugyanakkor Amerika bőségesen reprodukálja magát. Mi ennek az oka?
– Ez is igaz. Az Egyesült Államok lakossága mintegy húsz évig 25 százalékkal növekedni fog. Azt sem lehet vitatni, hogy az egy jóléti társadalom. Az ottani demográfiai tendenciák az oktatás-nevelés hatását is tükrözik. De feltétlenül meg kellene vizsgálni, hogy vajon ott a szegények reprodukálják-e magukat, és az igazán gazdagok egy-két gyermekkel beérik-e? Ilyen adatok biztos vannak.
– Nem lehet, hogy ott a jövőbe vetett sugárzó hit és a nálunk elképzelhetetlenül nagy mértékű gyerekszeretet az egyik fő ok? Például, ami abban nyilvánul meg, hogy a szupermarketben a pénztárnál egy anyukája kíséretében lévő kisgyerek nem mehet el anélkül, hogy ne kapna mosolyt, netán egy nyalókát, az anyuka pár kedves szót, míg nálunk a kutyákra mosolyognak, és a gyerekekre… Nem folytatom.
– Eddig gazdasági és szociális dimenzióról beszéltünk. Most pedig már arról beszélünk, hogy a bennünk lakozó család, a fiatalság, a szolidaritás, a fenntartható népesség iránti értékek, a fenntartható fejlődés filozófiája miként határoz meg egy asszonyt vagy lányt a gyermekvállalásban. Nem véletlen, hogy a nagycsaládos gyermekek szívesebben vállalnak több gyereket – így szocializálódnak. Másrészt – és ez veszélyes téma – a nők emancipációja vezethet oda, hogy a nők tovább tanulnak. Szeretnék élvezni befektetésük gyümölcsét, vagyis megkezdik karrierjüket, és az első gyerekvállalásra későn kerül sor. Ha pedig ilyen későn jön az első, megvan a veszélye, hogy a második gyerek nem születik meg. Még egy: úgy tűnik, hogy a család mint intézmény Európában nem szent többé. A lazább párkapcsolatok mintha nem járulnának hozzá a termékenységhez. Magyarországon az elmúlt évben minden harmadik gyerek házasságon kívül született.
– Az unió schengeni rendszere az illegális bevándorlókkal szigorúan jár el. Ez nem mond ellent, hogy a fogyó népesség miatt a bevándorlás mégis szükséges?
– Nem megoldás, hogy folyamatosan külföldről hozzuk be a munkaerőt. A kontroll nélküli migráció negatív jelenségeket is hozhat magával.
– Nem lehet, hogy éppen a bevándorlást favorizáló balliberális oldal nyomja – ahogyan ők fejezik ki magukat – „szélsőjobb” irányba az európai közhangulatot? Az uniós országokban az emberek megelégelték a bevándorlást, és a szigorítás irányába szorítják szavazatukkal a kormányokat.
– Ez nagyon összetett kérdés. Svájcban voltam nagykövet. Ott kevés gyerek születik. Az emberek sokáig élnek. Bevándorlásra ott is szükség volt…
– A „szélsőjobboldali” Blocher meg is nyerte a választásokat…
– Úgy látszik, tájékozott… Elfogadták egy bizonyos határig, hogy minden ötödik ember külföldi. Ekkor megálljt parancsoltak. Azt mondták, mindent el kell követni, hogy svájci gyerekek szülessenek, és Svájc a svájciak országa legyen. A húsz százalék volt a pszichés toleranciahatár számukra. Magyarország ennek a folyamatnak egészen az elején van, meg kell tanulnia, hogy befogadó ország legyen, ha nagyon kevés gyerek születik, és hosszabban élünk. Erre az időre már most kell tervezni. A zárt schengeni határt meg kell nyitni, hogy a megfelelő munkaerő bejöhessen. Távoktatást, távvásárlást és hasonló tevékenységeket nyilván meg lehet oldani akárhonnan, de a kétkezi munkát, az áruk mozgatását, a föld megművelését, a csatornák rendben tartását csak közepesen vagy jól képzett, a helyszínen dolgozó fizikai munkaerő tudná elvégezni. De a demográfiai adatok azt mutatják, hogy tíz éven belül ilyen munkaerő nem lesz. A konferencia éppen ezért szeretné segíteni a családok megerősítését.
origo.hu
Rejtélyes tragédia a Dunán – holtan találták meg a férfit
