Szájer József néppárti képviselő a döntést történelminek nevezte, mivel a parlament most először ítélte el hivatalosan a különféle diktatúrákat. Szájer kijelentette: „Nem szabad elfelejteni, hogy egyes nemzeteknek a második világháború vége a zsarnokság megújulását hozta a sztálini Szovjetunió képében.” A határozat elősegíti a kommunista diktatúra bűneinek feltárását és bármilyen formában történő újjáéledésének megakadályozását – jelentette ki a magyar képviselő.
*
Kimondja azt is, hogy a háború vége újabb zsarnokságot hozott azon országoknak, amelyekre a „sztálinista Szovjetunió” telepedett rá, valamint kiemeli a vasfüggöny keleti oldalán élt „rab nemzetek” szenvedését, az igazságtalanságot és a szovjet uralom nyomán keletkezett hosszan tartó „társadalmi, politikai és gazdasági leépülést”.
A határozat tiszteleg azok előtt, akik a zsarnokság ellen harcoltak, és főként azok előtt, akik annak áldozatai lettek. Megerősíti azt, hogy szilárdan áll mindenfajta ideológiai színezetű totális uralommal szemben. A határozat üdvözli azt a tényt, hogy Közép- és Kelet-Európa országai és népei most már élvezhetik a szabadságot; jogukban áll meghatározni sorsukat „sokévnyi szovjet uralom, megszállás vagy másfajta kommunista diktatúra után”. Az elfogadott határozat ünnepélyesen kinyilvánítja, hogy a helsinki egyezmény értelmében egyetlen országnak sincs joga egy másik sorsát eldönteni. Felhívja az unió összes tagállamát arra, hogy nyissa meg a második világháborúra vonatkozó levéltárait.
E határozat a bizonyítéka annak – mondta lapunknak Szájer József –, hogy Európa nyugati fele is kezd rádöbbenni arra: Kelet-Közép-Európa történelme egész Európa történelmének szerves része.
A vita kapcsán külön állásfoglalást tett közzé Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője is a témában. Ebben egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy „május 9. a felszabadulás ünnepe Magyarországon, amely megszabadult a nyilasterror esztelen ámokfutásától, felszabadult a náci megszállás alól. Mindez független attól, mi következett utána. Független attól, hogy 40 év diktatúrát kényszerítettek ránk, amely során egy teljes vakvágányra vezető társadalmi modell erőltetésébe belerokkant az ország… Ünnepeljünk csendben, gyűlölködés nélkül.”
A marik védelmében. Az Európai Parlament tegnapi strasbourgi teljes ülésén elfogadott egy olyan javaslatot, amely felhívja az orosz hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a mari (cseremisz) népcsoport jogait, tekintettel az ott erősödő etnikai színezetű elnyomásra. A javaslatot a néppárti Schöpflin György terjesztette be – olvasható a képviselő nyilatkozatában. Szent-Iványi István képviselő irodájának nyilatkozata azt állítja, a „határozatot” a liberális frakció finnugor képviselői kezdeményezték. A szavazás előtt – áll az MSZP európai parlamenti delegációja sajtótitkárának közleményében – a magyar szocialista delegáció vezetője és tagjai kezdeményeztek vitát a Mari Köztársaságban élő finnugor kisebbség helyzetéről. (L. I.)
