Birkózás Koszovó jövőbeli státusáért

Zajlik a diplomáciai birkózás Belgrád és Pristina között, hogy minél jobb pozícióban érje őket a döntés Koszovóról. Mindkét fél tisztában van azzal, hogy megállapodásra nem juthatnak, a döntés tehát csakis a nemzetközi közösségé lehet. A belgrádi álláspont rugalmasabbnak látszik, hiszen valamiféle kompromisszumot hirdet: kibővített autonómiát, de nem függetlenséget. Pristina a függetlenségen kívül semmit nem fogad el. A hatalmak tudják, hogy Koszovó formális elszakadásának elutasítása a fegyveres harc kiújulását hozná. Ezért emlegetnek mind gyakrabban egy másmilyen kompromisszumot, a „feltételes függetlenséget”, amelyet a nemzetközi közösség főképviselője révén felügyelne, aki külön gondot viselne a kisebbségekre. Belgrád a feltételes függetlenséget elveti, s már utalt rá, hogy a határmódosítást minden eszközzel meggátolja.
A Biztonsági Tanács (BT) három nap múlva esedékes ülése újabb villongásokat hozott Koszovó-ügyben. Bajram Kosumi koszovói kormányfő bejelentette: nem vesz részt az ülésen, mert nem adnak szót „a koszovói albánság képviselőjének”. Ma ül össze a belgrádi csúcsvezetés tanácskozni a BT-ülés előtt. Rossz hír Belgrádnak, hogy Jessen-Petersen UNMIK-vezető a mércék koszovói érvényesüléséről fog jelenteni, ami megnyitja az utat a döntés előtt a tartomány nem végleges státusáról. A belgrádi–pristinai csúcs a tárgyalási készség ellenére sem jön össze, mert egyik fél sem akarja igazán. A végső szót a nagyhatalmak mondják ki.