Bush második esélye

Az amerikai elnök iraki politikája miatt megtépázott népszerűségét a Katrina hurrikán pusztítására adott késedelmes válasz is jól helybenhagyta. Általános értékelés szerint Bush elnökségének legmélyebb politikai válságát éli át: a gazdasági konjunktúra nem akar kibontakozni, a külpolitikában ellenszenv övezi az Egyesült Államokat, valamint elveszett az egykor rekordokat döntő támogatottság. Hiába a törvényhozásban meglévő biztos republikánus fölény, a Fehér Ház jelenlegi urának társadalmi legitimizációja erősen kérdésessé vált, és erre a trópusi vihar pusztítása drasztikusan hívta fel az érintettek figyelmét.
Nemhiába tesznek meg mindent most Washingtonban és a szövetségi szerveknél, hogy a Rita esetében ne ismétlődjenek meg a korábbi hibák, hiszen ezzel az elnök és stábja még egy esélyt kap a ciklus hátralevő éveinek politikai értelemben vett stabilizációjára, pozitív örökség hátrahagyására. A sikerhez ezúttal az előző választási kampányban létrejött súlyos megosztottság is hozzájárulhat, amely paradox módon augusztus végén éppen az elnök ellen dolgozott. Míg ugyanis a Rita által fenyegetett Texas republikánus kezekben van (maga Bush is ott volt elnöksége előtt kormányzó), addig a Katrina áldozatait: Louisiana államot és New Orleans várost demokraták kormányozzák. A hurrikán okozta elnöki népszerűségvesztéshez márpedig a késlekedés mellett a helyi és szövetségi együttműködés kudarca is hozzájárult, ami mögött egyes elemzők a kiélezett republikánus–demokrata szembenállást is felfedezték, vagy azt, hogy Washingtonban Bush ellenfelei csak az újabb indokra vártak, hogy lecsapjanak az amúgy is sebezhető elnökre. Azt, hogy a hurrikánszezon folyományaként bekövetkezett elnöki mélyrepüléshez a kommunikáció és általánosságban a média mennyire járult hozzá, nehéz lenne pontosan lemérni, de aligha tévednek azok, akik szerint a látszat ismét jobban befolyásolta az emberek véleményét, mint a valóság. A Fehér Ház háttéremberei nagyon is jól tudják ezt, így már előre terveztek: Bush – miután tegnap látogatást tett a csapások sújtotta Alabamában – ma Texasba utazik, hivatalosan azért, hogy köszönetet mondjon az államnak, amiért az kulcsszerepet játszott a korábbi katasztrófa áldozatainak megsegítésében. Valójában az elnök éppen „helyben lesz”, amikor a Rita lesújt, aminél jobban aligha játszhatja el a szolidáris államfő szerepét az őt árgus szemmel figyelő médiumok előtt. Hogy ezúttal mindent a szimpátiát keltő kommunikációnak rendelnek alá, arra rávilágít az is, hogy nyitott az elnök szombat esti és vasárnapi programja, melyet nyilván a történések alakítanak majd.
Bármit eszeljen is ki a politika, sok függ attól, hogy az elnök magánemberként miként viseli a megpróbáltatásokat. Bár hiteles forrásként tévedés lenne elfogadni az Egyesült Államok vezető bulvárlapját, a National Enquirert, a jelen helyzetben hiba lenne figyelmen kívül hagyni pletykájukat, miszerint a fiatalabb korában „alkoholproblémákkal” küzdő Bush manapság ismét egyre többet nyúl a pohár után.