Kevés alma lesz az idén

Kevés alma lesz az idén, ezért a termelők magasabb árakban reménykednek. Szakemberek szerint több tízezer hektár ültetvényt ki kellene vágni az országban.

Csak 13-14 ezer hektár nevezhető megfelelő minőségűnek a Magyarországon lévő 39 ezer hektárnyi almaültetvényből. Körülbelül ekkora a tíz évnél fiatalabb ültetvények nagysága, míg a 25 évnél idősebbek 15–18 ezer hektáron terülnek el, a maradék területen pedig a 10–25 év közötti almáskertek fekszenek – tájékoztatta lapunkat Kovács Lajos, az Alma Terméktanács kommunikációs vezetője. A szakember szerint a hazai almatermeléshez elegendő volna 12 ezer hektár ültetvény, megfelelő technológiával ugyanis ekkora területen lehetne megtermelni azt a mennyiséget, amit most 39 ezer hektáron állítunk elő.
– Elkerülhetetlen az ültetvények selejtezése. A gazdaságosság érdekében ki kell vágni azokat a területeket, amelyek nem képesek a hektáronkénti 40-50 tonnás termés elérésére. Ha ezt sikerül megvalósítani, kedvezőbbé válhatnak az eladási árak. Ehhez szükséges kivágási támogatás is, melynek mértékét hektáronként egymillió forintban kellene megállapítani. Jelenleg ez a támogatás teljesen bizonytalan, ezért nem is veszik igénybe – mondta a szakember. Hozzátette: hasonló ültetvénykivágási támogatást a 90-es évek közepén Nyugat-Európában is végrehajtottak, akkor ott a termelők másfél millió forintnak megfelelő támogatásban részesültek.
– Az idén kevés lesz az alma. Négyszázötvenezer tonnányi terméssel számolunk, ami 150 ezer tonnával kevesebb a tavalyinál, ezért a termelők magasabb felvásárlási árakban reménykednek. A léalmáért most 19–21 forintot adnak a felvásárlók – mondta Kovács Lajos. Megjegyezte azt is, hogy nem lehet elkülöníteni az étkezési és a léalma piacát, mert sokszor az étkezési alma is a feldolgozóknál köt ki, mivel a termelők zöme nem rendelkezik sem megfelelő csomagolási technológiával, sem hűtőházzal.
– Ezért lenne fontos csomagolóházak építése, ahol a piaci igénynek megfelelően lehetne csomagolni az almát, de legalább ennyire fontos lenne az iskolai almaprogram elindítása, amellyel évi 25 ezer tonna étkezési almát lehetne elhelyezni. Ez nem komoly tétel, de az évi hatezer tonnás exportunkhoz képest jelentős mennyiség. A magyar alma sajnos nem meghatározó a külpiacokon, ott a franciák, az olaszok és a lengyelek diktálnak. Ráadásul meg kell küzdenünk az unión kívüli országokból, így az Argentínából, Kínából érkező almával, amelyek például tavaly a mi gála fajtánk piacát törték le.