Oroszország és Kína nyíltan bírálta az EU és az Egyesült Államok azon törekvését, amellyel az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé utalnák az iráni atomprogram ügyét. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap San Franciscóban tartott beszédében kijelentette, a brüsszeli–washingtoni kezdeményezés „a kívánttal ellentétes hatást eredményezhet”. „Amíg Irán együttműködik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), amíg nem dúsít uránt és betart egy általa vállalt moratóriumot, amíg a NAÜ ellenőrei dolgoznak az országban, addig a kívánttal ellentétes hatást eredményezhet a kérdésnek a BT elé utalása” – mondta Lavrov. Hozzátette: „Irán nem rúgta fel vállalt kötelezettségeit, és lépései nem sértik az atomfegyverek elterjedését korlátozó egyezményeket.” Oroszország – amely ebben az ügyben Kína és India támogatását is élvezi – a BT állandó tagja, s megvétózhat minden Irán ellen irányuló határozatot. Moszkva egyébként egymilliárd dolláros beruházással nukleáris reaktort épít Iránban, s az országot egyik fő közel-keleti szövetségesének tekinti.
Az Európai Unió nevében tárgyaló Franciaország, Nagy-Britannia és Németország kedden tette közzé határozattervezetét, amelylyel felszólította a NAÜ-t, hogy az iráni atomügyet utalja a BT elé, amely következésképpen szankciókkal sújthatja Teheránt.
Az iráni vezetőség – amely több ízben hangsúlyozta, hogy nukleáris programja békés célú – kedden azzal fenyegetőzött, hogy felmondja az atomsorompó-szerződést, felújítja az urániumdúsítást, valamint felülvizsgálja a meglepetésszerű ellenőrzések engedélyezését, ha atomprogramja a BT elé kerülne. Golamreza Agazadeh-Hoi, Irán alelnöke azonban tegnap kifejtette, „Iránnak nincsen szándékában felmondani az atomsorompó-szerződéssel kapcsolatos kötelezettségeit annak ellenére, hogy sérelmezi az iráni nukleáris kérdésnek az ENSZ BT elé vitelét célzó törekvéseket.”
Mark Rutte őszintén beszélt Donald Trumpról
