Tizenkét csillag

Budapest szívében, a terézvárosi Szondi utcában áll a Szent Család-templom, amely a magyar Mária-tisztelet egyik központja. Itt kezdi egyhetes magyarországi körútját szeptember 13-án Stefano Gobbi atya, a máriás papi mozgalom alapítója, aki a hívekkel és Máriával a második pünkösd eljöveteléért imádkozik, hogy a Szentlélek változtassa meg az emberek szívét és ezáltal újítsa meg a világot. A máriás papi mozgalom vezetői úgy látják: a Mária-tisztelet és a megtérés ma nem jámborkodás, hanem élet-halál kérdése.
A Szent Család közösség bensőséges Mária-tiszteletét a közeli Regnum Marianum padjai alapozták meg, amelyeket a templom felrobbantása előtt menekítettek a bombatalálat miatt romba dőlt Szondi utcai templomba. Nemcsak a padokat örökölte a közösség, hanem a hivatást is, lényegében ez a templom vette át az ezeréves magyar Mária-tisztelet ápolását.
– Szent István halála előtt nemcsak felajánlotta országát és népét a Boldogasszonynak, hanem tulajdonul is adta, s hogy még van a Kárpát-medencében Magyarország, azt ennek köszönhetjük – mondja a templom plébánosa, Gyulai Oszkár. – A magyarság azonban mindig képes volt újrakezdeni, és ehhez a Boldogaszszony segítsége, pártfogása adta az erőt – teszi hozzá. Most azonban ő is úgy látja, az emberiség megmaradásához és megújulásához a Mária-tiszteletben hazánknak mint Mária országának kiemelt szerep jut.
Gyulai Oszkár a máriás papi mozgalom magyarországi felelőse. Ez azonban inkább lelkiség, mint intézmény, amely papoknak és hívőknek egyaránt szól – magyarázza Oszkár atya. Stefano Gobbi olasz pap alapította a mozgalmat. A II. vatikáni zsinat után, a hatvanas évek végén szerte a világon, de főleg Hollandiában papok ezrei hagyták el hivatásukat, Gobbi atya értük imádkozott a fátimai Mária-jelenés kápolnájában, amikor 1972-ben indítást kapott a lelkiség elterjesztésére. Azóta az öt kontinensen több száz püspök, több ezer pap és több millió hívő csatlakozott felhívásához. A mozgalom célja, hogy Mária vezesse vissza a hitehagyott emberiséget Istenhez. Ezért imaközösségeket, cönákulumokat szerveznek, annak mintájára, ahogy az apostolok imádkoztak Máriával pünkösd előtt az utolsó vacsora termében, a cönákulumban a Szentlélek eljöveteléért. Gobbi atya mostani magyarországi látogatásán hét ilyen cönákulumot tart, kettőt Budapesten, ötöt vidéken.
Budapestre 13-án, kedden érkezik, tizenegy órakor a Szondi utcai Szent Család-templomban, délután ötkor pedig a bazilikában imádkozik a hívekkel. Szerdán Alsópáhokra, csütörtökön a Sopron melletti Hidegségre, pénteken a miskolci jezsuita templomba, szombaton a szegedi alsóvárosi ferences templomba látogat, vasárnap pedig Mátraverebélyen a szentkúti kegytemplomban búcsúzik a magyar hívektől.
Gyulai Oszkár 1971-ben került a Szent Család-templomba. Mint mondja, működése első tizenöt évében nem volt egy papi hivatás sem. Húsz éve, 1985-ben nagy fadoboz érkezett a postán, benne egy Rosa Mystica Mária-szoborral. „Én nem kértem, ő akart idejönni” – fogalmaz a plébános. A szobrot október 13-án avatta föl a közösség. Azóta minden hónap 13-án délben megtelik a templom az egész országból érkező, Máriához imádkozó zarándokokkal, és a húsz év alatt hat papi hivatás indult el a közösségből.
A templom tíz éve a fátimai Mária-jelenés helyszínéről egy fátimai Mária-szobrot is kapott, azóta tartanak cönákulumokat minden első szombaton. Gyulai Oszkár Európa jövőjét is csak a keresztény gyökerekhez való visszatalálásban látja. Mint mondja, az Európai Unió három alapítója, Robert Schumann francia külügyminiszter, akit hazájában csak Szent Schumannként emlegetnek, és akinek az egyház meg is kezdte boldoggá avatását, Konrad Adenauer német kancellár és De Gasperi olasz miniszterelnök gyakorló katolikus volt. Ők egy keresztény Európában látták a jövő biztosítékát, hiszen az ateizmus, az újpogányság, a fasizmus és a kommunizmus milliókat pusztított el két világháborúban és a különböző haláltáborokban.
– S mit csináltak mára ebből a kereszténynek induló unióból? Érdeken alapuló, koncon marakodó pénzközösséget, s ugyanott vagyunk, ahol voltunk, ugyanúgy fenyeget a harmadik világháború lehetősége, csak ez már sokkal kegyetlenebb, nukleáris háború lehet – vélekedik Gyulai Oszkár. – Talán kevesen tudják, de az Európai Unió tizenkét csillagos zászlaja a Jelenések könyvének prófétai látomása alapján készült: egy asszony, ruhája a nap, lába alatt a hold és a feje körül tizenkét csillagból álló korona, csak a Mária-képet hagyták ki belőle.
– Fiatalkoromban nehezen értettem meg, amit akkor nagyon sokan mondtak, hogy az emberiség számára tulajdonképpen nincs alternatíva, mert az Istentől való elfordulás olyan erkölcsi mélységbe taszítja a világot, amelynek vége az elkerülhetetlen pusztulás. Ezért a választási lehetőség annyi: megtérés vagy pusztulás – hangsúlyozza Gyulai Oszkár, majd hozzáteszi: a reményteljes jövő csak a hiteles keresztény Európában van, amely visszatér gyökereihez.